Mozaik
Önkéntesség helyzete Magyarországon
2011-02-21
Az Önkéntesség Európai Éve 2011 programsorozat kapcsán az Önkéntes Központ Alapítvány, on-line kutatást készített, mellyel képet próbál alkotni az önkéntesség magyarországi helyzetéről. Az ÖKA 2005-ös Önkéntesség, Jótékonykodás, Társadalmi integráció c. tanulmánya óta nem készült a témában reprezentatív kutatás Magyarországon. A kutatási jelentés még várat magára, de annyi már bizonyos, hogy több, mint ezer kitöltött kérdőív érkezett vissza.
Oktatási paradoxon
2011-02-11
„Az érettségi vizsga megkezdésének feltétele a középiskolai bizonyítvány megszerzése, amelynek tartalmaznia kell, hogy a tanuló 60 óra önként választott társadalmi tevékenységet végzett az érettségi vizsgára jelentkezés időpontjáig." Áll az új közoktatási törvénytervezetben. A tervek szerint az új érettségi rendszer 2014-től lép életbe. A változás kapcsán már működő iskolai önkéntes kezdeményezéseknek jártunk utána, és a területen dolgozó dolgozó szakemberekkel beszélgettünk.
Rejtőzködő részletek
2011-02-10
Az Európai Tanács 2010/37/EK számú határozata alapján az idei esztendőt az önkéntesség témájának szenteli az Európai Unió. De vajon a közösség soros elnöki tisztét betöltő Magyarország hogyan igyekszik tájékoztatni e célról saját állampolgárait?
Közösségi szolgálat az iskolák szemszögéből
2011-02-08
A 2010-es közoktatási törvénytervezet szerint pár év múlva csak az a diák szerezhet majd érettségit, aki végzett legalább 60 óra közösségi szolgálatot. A közösségi szolgálat az önkéntességhez hasonlóan anyagi ellenszolgáltatás nélkül fizikai és társadalmi környezetünk jobbítását célzó munka, mely erősítheti a társadalmi aktivitást, felelősségvállalást, fejlesztheti a szolidaritást és a munkaerőpiaci készségeket. Ugyanakkor, míg az önkéntes tevékenységet nevéből adódóan mindenki saját elhatározására végzi, a tervek szerint a 60 órás közösségi szolgálat ugyanúgy kötelező lesz, mint a matematika érettségi. A kezdeményezés számos kérdést felvet, mind az iskolák feladatkörével, mind a megvalósíthatósággal, mind a kötelező szolgálat hatásaival kapcsolatban. Az iskolai önkéntesség kapcsán tanintézmények munkatársait kérdeztem.
Kortársképzés Magyarországon
2011-01-14
A tinédzserkort nem könnyű átvészelni. Az embernek zöld ágra kell vergődnie a szülőkkel, tanárokkal, felnőttekkel; fel kellene vázolnia legalább valami halvány jövőképet; kialakítania saját identitását, világképét, megismerni önmagát. Mi, vagy ki lehet ebben a serdülő segítségére? Miért fontos mindez a társadalom szempontjából?
"Nagy előny, hogy fiatalok vagyunk"
2011-01-12
Mindig aktuális kérdés, hogy hogyan lehet elérni a fiatalokat olyan kényes témákkal kapcsolatban, mint a diszkrimináció, homofóbia vagy rasszizmus, melyekkel az iskolapadban ülve egyáltalán nem foglalkoznak – ritka ugyanis az a tanár, aki hajlandó felvállalni, hogy diákjaival ilyen témákról is beszélgessen. Milyen lehetőségek akadnak az ifjúsági munkában ennek kezelésére? – vetettem fel a kérdést az ifjúságsegítéssel és kortársképzéssel foglalkozó RRA Sachsen e.v. német szervezet munkatársainak A Kurt Lewin Alapítvány által szervezett budapesti találkozón.
„…igen-igen, kell egy kortárs képzési program a demokráciáról, na de hogyan?!”
2011-01-06
Ez a kérdés a Budapestről Drezdába vezető autóúton hangzott el, miközben az esti szürkületben az anyósülésen bogarásztam a Fiatalok lendületben program 2010-es pályázati felhívásait. A Kurt Lewin Alapítványban régóta dolgozunk már együtt fiatalokkal: nyári táborozás, egyetemi előkészítő, önkéntes programok szervezése, mentorálása kapcsán, de arról nem sok tudásunk volt, hogy milyen is egy olyan képzési program, melyben középiskolások, fiatal egyetemisták, főiskolások szerveznek tematikus programokat saját korosztályukba tartozó társaiknak. „…igen-igen, kell egy kortárs képzési program a demokráciáról, na de hogyan?!” Elmentünk hát Drezdába, ahol több éve sikeresen működik egy nagyon hasonló program. Megismerkedtünk, beszélgettünk, isteni házi söröket ittunk és elhatároztuk, hogy tanulunk egymástól, megnézzük milyen lehetőségek rejlenek bennünk és a fiatalokban együtt. Hazatérésünk után megnyertünk még négy szervezetet az ügynek, az említett uniós támogatással megsegítve pedig partnerség építő találkozóra hívtuk a drezdai RAA Sachsen e.V. és a German Children and Youth Foundation szervezeteket, a holland Anne Frank Foundationt, a prágai Students Against Racism mozgalmat és a magyar Haver Alapítványt. Igen eltérő szervezeteket és programokat hoztunk össze. Tanulni akartunk tőlük, és lehetőséget teremteni számukra is, hogy új ötletekkel gazdagodjanak, lássanak más megoldásokat, gondolkodjanak egy jövőbeni hálózat lehetőségén.
