Az Információs Társadalom és Trendkutató Központ Kutatási Jelentése
2005 decemberében jelent meg az 1999 óta működő Kutatási Jelentés 2005 évkönyv-jellegű száma. A kiadvány célja, hogy az információs társadalom témakörében napvilágot látott, sok esetben egymásnak is ellentmondó hazai kutatási eredmények világában a releváns, módszertanában megbízható, friss empirikus kutatások anyagait összegyűjtse. A máshol nem publikált elemzések az információs társadalom, az Internet, az informatikai-távközlési ipar kurrens részkérdéseiről – mindezek üzleti, politikai, társadalmi mozgásirányairól és hatásairól – adnak képet. A kötet ára: 6 900 Ft.
A könyv borítója
A 2005. évi számban a szerkesztőbizottság által kiválasztott 15 tanulmány szerepel a piackutató cégek, az Információs Társadalom és Trendkutató Központ felméréseinek, az állami szférában létrejövő kutatásoknak az anyagaiból. A kiadvány tanulmányai elsősorban a vállalati szféra, a kormányzati, önkormányzati döntéshozók, valamint a társadalmi szervezetek számára szolgáltatnak olyan háttértudást, ami segítséget nyújt a napi tevékenység, a stratégiai tervezés, pályázatírás, fejlesztési, innovációs célok elérésében.
Megrendelhető a következő címen:
Információs Társadalom és Trendkutató Központ
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
1111 Budapest, Stoczek u. 2-4. 1. em. 108.
telefon: +36(1)463-2526
fax: +1 +36(1)463-2547
email: horvath.andrea@ittk.hu
A kötetben található kutatások
Helyzetértékelés a szélessávú elektronikus kommunikációs stratégia megalapozásához – Lakossági szegmens
Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium „A szélessávú elektronikus kommunikáció terjedését elősegítő fiskális és közpolitikai intézkedések megalapozása, a Nemzeti Szélessávú Stratégia megvalósítása” tárgyban kiírt közbeszerzési eljárás eredményeként a Telkes Tanácsadó Rt. által vezetett konzorciumot bízta meg a feladat elvégzésével.
Jelen dokumentum e projekt keretében jött létre, s elsődleges célja a 2004 júniusában lezárt „Szélessáv Magyarországon – stratégia a szélessávú elektronikus kommunikációról” című dokumentum (NSzS) helyzetelemzésének aktualizálása, kiegészítése empirikus (lakossági, közintézményi és vállalati) vizsgálatok és nemzetközi benchmarkok felhasználásával.
Ariosz Kft
Elektronikus kereskedelem Magyarországon
Az NRC és a TNS közösen végzett Visitor Media Research 2005 kutatásának adatai szerint a legalább hetente internetező 14-69 évesek 50 százaléka gyakran tájékozódik, 41 százaléka pedig néhányszor már tájékozódott a világhálón termék vagy szolgáltatás vásárlása előtt. Így elmondható, hogy 2005-re a vásárlás előtti online informálódás az egyik legjellemzőbb internetes tevékenységgé vált. Ennek fényében izgalmasnak tűnik az online vásárlók csoportjainak, e csoportok online fogyasztási szokásainak, valamint az elzárkózók ellenérzéseinek vizsgálata. Mindezeken túl az alábbi tanulmány bemutatja az elmúlt évek hazai e-kereskedelmi trendjeit, és az online vásárlás jövőbeli várható alakulását.
NRC Piackutató Kft.
Az interneten keresztül értékesítő kiskereskedelmi áruházak helyzete - A hazai online áruházak helyzete az internet gazdaságban
Magyarországon a csak interneten keresztül értékesítő áruházakra jutó online árbevétel nagysága nemcsak 2004-ben, de 2005-ben is magasabb volt, illetve lesz, mint a hagyományos értékesítési háttérrel is rendelkező társaiknak – állapítja meg a GKI Gazdaságkutató Rt. felmérése, amely a T-Mobile és a Sun Microsystems támogatásával történt 2005 júliusában.
A közel 80 internetes áruház 2004-ben körülbelül 5,3 milliárd forint forgalmat bonyolított le és 2005 májusában a válaszadók úgy becsülték, hogy 2005-ben forgalmuk megközelíti a 7,8 milliárd forintot, ami a tavalyi évhez képest csaknem 50%-os növekedést jelent. 2003 végén, másfél évvel ezelőtt, az internetes áruházak üzemeltetői 32%-os forgalomnövekedést vártak 2004-re, amely várakozás 30 százalékponttal alacsonyabb a ténylegeshez képest (62%-os bővülés). A teljes sokaságra vetítve az internetes áruházak forgalmát 10 milliárd forintra becsültük. 2004-ben a realizált forgalom alapján az interneten keresztül értékesítő kiskereskedelmi boltok forgalma elérte a 12 milliárd forintot és becsléseink szerint 2005-ben közel 18 milliárd forint körül alakul majd.
GKI Gazdaságkutató Rt.
A multimédia szektor és az internet felhasználása a turisztikai ágazatban
Az e-gazdasággal foglalkozó nemzetközi projekt keretében készült háttéranyag két területet mutat be. Elsőként az informatikai szektor egy szeletét, a multimédiafejlesztést tekinti át, bemutatva a cégek szervezeti jellemzőit, valamint a munkaszervezés és az üzletpolitika néhány, a hazai piaci feltételekből adódó sajátosságát. A második rész a turizmus szektoron belül vizsgálja az internetes üzleti megoldások, illetve az elektronikus kereskedelem viszonylag lassú terjedésének okait.
Tót Éva
Jelentés az internet-gazdaságról - fókuszban a pénzügyi szektor
2005. év közepén az internetes folyószámla-szolgáltatásokkal rendelkező hitelintézetek kb. 604 ezer internetbanki szolgáltatásokra szerződött lakossági ügyféllel rendelkeztek, ami 53%-kal magasabb, mint egy évvel korábban. Az internetbanki szolgáltatásokra szerződött vállalkozások száma ugyanebben az időpontban több mint 96 ezer volt, ami viszont 58%-os növekedést takar a 12 hónap során. Ezek alapján 2005 végére a lakossági internetbanki ügyfélkör nagysága várhatóan 690 ezer, vállalati ügyfélköré pedig csaknem 109 ezer körül alakul. Hasonlóan optimista várakozásokat prognosztizál a mobiltelefonos banki szolgáltatásokat igénybe vevő ügyfelek számának növekedési ütemében a GKI Gazdaságkutató Rt. jelentése.
GKI Gazdaságkutató Rt.
Outsourcing a magyar közigazgatásban
A központi közigazgatási szervek a kihelyezések legfőbb előnyét a hatékonyság növekedésében látják, abban, hogy ezáltal egy tisztább profilú, az alaptevékenységekre jobban koncentrálni bíró közigazgatás jöhet létre. Amellett, hogy az outsourcing alkalmazása komoly kulturális, munkaszervezési változásokat jelent a közigazgatás számára, a minisztériumok már az „ismerkedésen” túl vannak, jellemzően inkább a kijózanodás, az első tapasztalatok értékelése folyik. Azonban a tudatos, stratégiai szintű alkalmazás még csak kevés helyen van jelen, míg a „klasszikus értelemben” használt, teljes mértékben piaci alapon működő outsourcingra csak elvétve találunk példát a hazai államigazgatásban
BME-UNESCO ITTK - Magyary Zoltán E-Közigazgatástudományi Egyesület
Mobilposta Magyarországon - szakmai és stratégiai elemzés
A Magyar Posta mobilposta szolgáltatása jelenleg 946 települést és mintegy 300 ezer embert érint. A vidékfejlesztésnek e fontos részkérdése az elmúlt két évben szakmai párbeszéd helyett politikai témává transzformálódott, emiatt az első és legfontosabb feladat a problémakomplexum teljes depolitizálása és a probléma valódi szerkezetének megfelelő kérdések felvetése, ugyanis a kérdéskört nem a kistelepülések és a Magyar Posta relációjában kell vizsgálni, a kistelepülések társadalompolitikai szintű problémáinak megoldását nem lehet a Postától várni. A központi kormányzatnak azt az álláspontot kellene elfoglalnia, hogy a vidék modernizációjának kulcs-eleme a kistelepülések információs- és tudásfolyamatait kiszolgáló integrált intézményi alaphálózat létrehozása, amely közszolgáltatási végpont szerepét is betöltheti. Az aprófalvak kispostái mindenképpen az iskolához, a polgármesteri hivatalhoz, az orvosi rendelőhöz hasonló módon egyrészt az interakciók, a közösségi élet színterei, másrészt a modernizáció, az innovációk megjelenésének intézményi hátterei.
BME-UNESCO ITTK
Bevezetés a nyílt forráskódú szoftverek világába
A tanulmány az Informatikai és Hírközlési Minisztérium megbízásából készült, és a készülő Szabad Szoftver Stratégiához kíván háttéranyagot nyújtani, információkat és ötleteket adni; gyakorlatilag a készülő stratégia szakmai anyagának tekinthető. A tanulmány során a szerzőpáros áttekinti a nyílt forráskódú szoftverek kialakulásának történetét, jelenlegi helyzetüket és súlyukat a világban, a meghatározóbb trendeket. Felvázolják a nyílt forráskódú szoftverek stratégiai alkalmazásának lehetőségeit és pilléreit. Ezt egy SWOT elemzés és legjobb példák rövid bemutatása egészíti ki.
BME-UNESCO ITTK
A jövő digitális médiaszolgáltatási térképe
A kutatás során arra kerestük a választ, hogy milyen forgatókönyv alapján zajlik a digitális televíziózás bevezetése világszerte, és mi várható e téren Magyarországon. Megpróbáltuk felfedni, hogy mely mozgatórugók befolyásolják e folyamatokat, és – szakértői prognózisok alapján – előrejelzéseket tenni arra nézve, hogy mit tartogat számunkra a digitális televíziózás vonatkozásában az elkövetkező 5–10 év.
BME-UNESCO ITTK
Tartalomipari Benchmark Tanulmány - A tartalomipar nemzetközi összehasonlításban
A tanulmányt eredetileg a Magyar Tartalomipari Szövetség rendelte meg, fő célként a tartalomipar fogalmi letisztázását, az utóbbi évek fontosabb trendjeinek nemzetközi elemzését, és a tartalomipar mérésének lehetséges módozatainak kidolgozását jelölte meg. A tanulmányban e mellett a kutatók a hazai vizsgálatok lehetséges irányaira tesznek javaslatot, majd, ehhez szorosan kapcsolódóan, az iparág nemzetközi trendjeinek számbavételét követően a magyarországi fejlődési lehetőségeket elemzik, kitörési pontokat határoznak meg. A tartalomipar fogalmának nem létezik nemzetközileg elfogadott, általános, minden szempontot figyelmébe vevő meghatározása és jól látható az is, hogy a tartalomipar egészére nézve meglehetősen kevés megbízható mérés áll rendelkezésre, a trendeknek, mint az iparág belső erőviszonyainak változásait jelző mutatóknak kiemelt jelentőségük van.
BME-UNESCO ITTK
Ember és technológia közös hálózatban: Finn és magyar helyi kezdeményezések egymásra találása
A finnországi észak-karéliai közösségi intranet projekt sikere nagy visszhangot váltott ki nem csak Finnországban, hanem nemzetközi szinten is. A tanulmány, amely e műhely számára készült, a kommunikáció és az együttműködés egy nagyon kezdeti fázisát mutatja az említett finn projekt és egy dél-kelet magyarországi kis falusi közösség “telekunyhó” kezdeményezése között. A tanulmány fókuszpontjában az innovatív IKT megoldások alkalmazhatósága a vidék fejlesztésében különböző - szociális, infrastrukturális, intézményi, kulturális, stb. - kontextusaiban áll. A Finnországban dolgozó magyar kutató tanulmánya nem értékel, hanem azokat az információs, kooperatív buktatókat mutatja be, amelyek lehetséges okai lehetnek a közös kezdeményezés korai megrekedésének.
Németh Sarolta
Civil szervezetek az információs társadalomban és az információs társadalomért – átfogó társadalomtudományi kutatás
A cikk egy 2005 tavaszi empirikus vizsgálat-sorozat összegző jelentése alapján készült, és általános képet ad a tágan értelmezett civil szektor információs és kommunikációs felkészültségéről, miközben teljes körűen dokumentálja az „élcsapat”, az információs társadalmi fejlesztésekben élen járó kisebb szervezeti kör genezisét és jelenlegi tevékenységrendszerét is. A kutatás első része alapvetően tényfeltáró, leíró jellegű, azokat a szervezeti és humán kapacitásokat összegzi, amelyek pillanatnyilag rendelkezésre állnak a szektorban az információs és kommunikációs eszközök valamint potenciális kihasználásuk terén. A kutatás második része az információs társadalom fókuszú szervezetek létrejöttét-kialakulását, céljait dokumentálja; illetve azt járja körbe, hogy mennyiben képesek együttműködni az ezen a téren működő állami, gazdasági és akadémiai intézményekkel.
BME-UNESCO ITTK
Blogok a kommunikatív világban
Az E-Magyarország Ösztöndíj keretében Erfurtban töltött idő első összegzését tartalmazza ez a dolgozat. A téma szinte hétről-hétre új fejleményeket kínál az érdeklődőknek, ezért néhány helyen máris hiányosnak tűnhetnek a weblogok jelenével és jövőjével foglalkozó részek. Azonban a blogok egyfajta ürügyet szolgáltak, és nem az elemzés kizárólagos és közvetlen célját adják: a tanulmány két változást kívánt kiemelten kezelni, mégpedig a személyes publikáció lehetőségeinek új szintjét, illetve a társadalomtudományok „multimédiás” fordulatának szükségességét. Vizsgálódásaim megerősítettek abban a véleményemben, hogy a blogok fontos változások előszelét jelzik: egy új médium, amely a médiakonvergencia korában helyet követel magának, és a makrotársadalmi trendekhez jól illeszkedik akár információ-, akár médiumelméleti szempontból.
Holczer Márton
Internetes ÁRadat: a magyar internet az árak tükrében
A tanulmány alapötletét az adja, hogy választ adjon a következő kérdésre: hogyan változtak az internetezés költségei az elmúlt években hazánkban, illetve megvizsgáljuk az ezzel szorosan összefüggő másik kérdést: mennyien interneteznek ezen árak mellett? Természetesen ezekre a kérdésekre már számos válasz születetett az internet hőskora óta, ezeknek azonban közös jellemzőjük, hogy rövidebb időszakot (két-három évet) egy-egy technológiát vagy technológiai váltást és piaci átrendeződést fognak át. Ez a cikk annyiban hozhat újat, hogy ezeket a szakaszokat sorra veszi és rendszerezi, célja tehát az összehasonlítás, és a tendenciák alakulásának átfogó értelmezése.
BME-UNESCO ITTK
Otthon a jövőben? – az intelligens lakóház kérdései
Az intelligens otthon nagyon sokrétű módon kötődik életünk jövőbeli megváltozásához: egyrészt indikátora a technológiai fejlődésnek, hiszen benne alkalmazásra kerülnek annak legújabb eredményei, másrészt az immár intelligens otthon – mint az emberi életet alapvetően befolyásoló környezet – változásokat indukál majd a mindennapi élet számos dimenziójában. Tanulmányunk célja, hogy rendszerezze az eddig felhalmozódott ismereteket és kidolgozza azokat a kategóriákat, amelyek lehetővé teszik a hosszú távú folyamatok megértését. Az első fejezetben tisztázzuk a fogalom jelentését és hátterét a különböző kontextusokban. A másodikban bemutatjuk a mostanra megvalósult mintaház projektek alapján, hogy milyen alkalmazásokat jelent az IO, és milyen irányok látszanak kirajzolódni a fejlesztésben. A harmadik részben rendszerezzük a legfontosabb kérdéseket és életünk azon dimenzióit, ahol a legnagyobb hatások várhatók az IO-val összefüggésben.
BME-UNESCO ITTK
