Erasmus, CEEPUS és a többi I.
A Tempus Közalapítvány nevéhez olyan programok köthetõk mint az Egész életen át tartó tanulás vagy a CEEPUS. Mindenki hallott már az Erasmusról és a Socratesról is. De kiigazodunk a sok pályázati lehetõség közt? Íme egy kis segítség, hogy úrrá legyünk a kavalkádon. Miután megismerkedtünk a programokkal, vessünk egy pillantást a jövõbeli tervekre!
Kezdjük talán az Egész életen át tartó tanulással. A Tempus felismerte, hogy valamennyi korosztályt megilleti a tanulás lehetõsége. Jelenleg négy szektoriális alprogram közül lehet választani: a Comenius a közoktatást, az Erasmus a felsõoktatást, a Leonardo a szakmai képzést, a Grundtvig pedig a felnõttképzést támogatja.
Az Európai Bizottság legismertebb programja az Erasmus, mely az egyetemi hallgatók mobilitását segíti elõ Európában. Expanzióját mi sem bizonyítja jobban, mint az európai költségvetés: e szerint míg 2006-ban 250 millió eurót, addig 2007-ben 336,6 millió eurót fordítanak az Erasmusra. Miért ez a nagy támogatottság? Vegyük sorra a program célrendszereit! A legfontosabb szempont az eddig elértek továbbfejlesztése: a hallgatói és oktatói mobilitás, a nemzetközi projektek számának növelése, valamint a felsõoktatási intézmények közti együttmûködés elõsegítése. Ha már a célrendszereknél tartunk, vegyük szemügyre a 2012-es terveket! E szerint az Erasmus hallgatók száma eléri majd a 3 milliót. Reális ez az elvárás? A statisztika alapján nagyon is, hiszen évrõl évre egyre többen élnek az Erasmus nyújtotta lehetõségekkel.
A Comenius az oktatás óvodától a középiskoláig terjedõ szakaszára koncentrál, és a közoktatás minõségét kívánja fejleszteni. Az iskolai együttmûködéseken túl egyéni mobilitási lehetõségeket nyújt a tanárok alap- és továbbképzésének támogatására.
A Leonardo a felsõoktatáson kívüli szakképzésre irányul. Esetében cél a szakképzés minõségi javítása, a szakképzés és mobilitás vonzóbbá tétele a munkáltatók és a magánszemélyek számára.
A Grundtvig az európai együttmûködési tevékenységek alapján segíti elõ a felnõttoktatás európai dimenziójának kialakulását. Ezzel a felnõtt tanuló teljes értékû tagja lehet a társadalomnak, sõt munkaerõpiaci esélyei is javulnak. Elsõsorban szakmától független ismeretek átadását tûzte ki célul.
Ezzel a Tempus fel is ölelt minden korosztályt. Az Egész életen át tartó tanulást pedig kövesse a CEEPUS, azaz Central European Exchange Program for University Studies. A csereprogram a felsõoktatási partnerintézmények együttmûködésével próbálja segíteni az oktatói és hallgatói mobilitást. E célból nyelvi és szakmai kurzusokat, nyári egyetemeket szervez. Feltehetjük a kérdést: akkor mi a különbség az Erasmus és a CEEPUS között? A válasz a célországokban keresendõk. Míg az Erasmus a legtöbb országot felöleli, addig a CEEPUS igen korlátozott lehetõségekkel bír e téren: Albánia, Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Macedónia, Magyarország, Montenegró, Románia, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia.
Az Erasmus idén 20 éves program, mely eddig több mint 1,7 millió hallgató mobilitását tette lehetõvé Európában. Ha a kiutazó hallgatók számának alakulását tekintjük 1998 és 2007 között a legnépszerûbb országok: Németország, Franciaország, Olaszország. A programban résztvevõ intézmények Erasmus University Charterrel rendelkeznek, melyet a kötelezõ alapelvek megvalósítása után kapnak. Az alapelvek elsõsorban a sikeres pályázók érdekeit védik. Lássuk melyek ezek! A felsõoktatási intézmény köteles kétoldalú megállapodások megkötésére, nem szedhet díjat a beutazó hallgatóktól, valamint a külföldi tanulmányok teljes beszámításának kötelezettségét kell vállalnia.
Ezen alapelvek mellett léteznek olyan irányelvek is, melyekhez ajánlott alkalmazkodnia az intézménynek. Ezek nagyvonalakban a következõk: minõségi szervezés, kreditrendszer használata, nyilvánosság biztosítása az Erasmusnak, beutazók integrációjának támogatása, kurzusinformáció aktualitása és hozzáférhetõsége, Erasmus oktatók támogatása és elismerése, hazai hallgatókkal azonos bánásmód biztosítása, Tanulmányi Átirat idõben és tartalomban megfelelõ kiállítása, Erasmus Charter és Erasmus Programnyilatkozat hozzáférhetõsége, Egész életen át tartó tanulás program diszkrimináció ellenes elveinek és céljainak betartása.
Ez a pályázó-centrikus hozzáállás vajon biztosítja-e az Erasmus sikerességét? A hivatalos adatok nem szolgálhatnak tökéletes válasszal. A helyzet minden pályázó esetében más és más. Egy Csala Judit (intézményi Erasmus koordinátor, Budapesti Corvinus Egyetem) vezetésével, volt erasmusosok közremûködésével végzett kérdõíves felmérés (Erasmus Hallgatók és a munka világa) eredményei azonban gazdagíthatnak minket néhány információval. A kutatás hipotézise, mely szerint az erasmusos múlttal könnyebben vagy jobb állást lehet találni az alanyok válaszai alapján beigazolódott.
Ugyanakkor a jobb álláslehetõségek hátterében az Erasmus mellett számos egyéb társadalmi is állhat. Hiszen már a bekerülés, a kintlét finanszírozása, a szakmai motiváltság és nyelvismeret terén is számos egyéni különbség felmerülhet, amiket cikkem folytatásában, volt erasmusos diákokkal készült interjúk segítségével szeretném feltárni.
