A felvonulás mögött…
1993 óta évente megrendezésre kerül az LMBT fesztivál. Idén már 12. alkalommal vonultak fel a leszbikusok, melegek, biszexuálisok és transzszexuálisok Budapesten. Mi köti õket a felvonuláshoz? Valószínûleg a büszkeség, hiszen a fesztivált is mint büszkeségnapi felvonulást emlegetik. Büszkék arra akik, és ezt mások tudtára kívánják hozni. Miért?
Sokan egyszerûen magamutogatásnak titulálják a meleg rendezvényeket, holott a cél inkább figyelemfelkeltés: a homoszexualitás létezik és jogokra tart igényt, melyekkel a melegek élni szeretnének. A legtöbb esetben a társadalom nem foglalkozik a meleg kérdéssel, legyen szó felsõoktatásról vagy éppen egészségügyrõl. Amint a sokak számára érdektelennek vélt probléma érdekvédelmi törekvéseket szül, sokan elítélik, megbélyegzik azokat. A felvonulással is ez történt. De vajon mi vált ki ellenérzéseket? A homoszexualitás, az érdekérvényesítési törekvések, a tüntetés maga vagy annak módja?
Az mindenesetre biztos, hogy a homoszexuálisok egy rétege Magyarországon tudatára ébredt, és igyekszik elnyerni a nemzetközi szinten már gyakorlatban is érvényesített jogokat. Melyek ezek a jogok? Melyek a már alkalmazottak és melyek az áhítottak?
Az Alkotmánybíróság 2002-es állásfoglalása szerint "minden tizennégy év feletti magyar fiatal maga döntheti el, hogy kivel létesít szexuális kapcsolatot". Tehát a jog itt kezdõdik ma Magyarországon. 2002. elõtt ugyanis homoszexuálisok esetén ez a korhatár 18 év volt. Ami a melegek jogvédelmét illeti, azt a 2004. január 1. óta hatályos esélyegyenlõségi törvény igyekszik biztosítani. A törvény szerint ha az állami, hatósági szervek, közintézmények, munkáltatók nem tartják be az egyenlõ bánásmód követelményét, az tiltott diszkriminációnak minõsül.
Sokak szerint a törvény használhatatlan, nem vonatkozik ugyanis a családi, magánéleti viszonyokra vagy az egyházak hitéleti tevékenységére, ezáltal pedig senkit sem ösztönöz fellépésre. Magyarországon probléma továbbá, hogy a szexuális kisebbségek lobbiereje kevés ahhoz, hogy hatást gyakoroljanak a jogszabályozásra. Ezért alternatív formák is megjelennek a jogokért folytatott küzdelemben. Így a felvonulásban se lássunk magamutogatást, hanem az elérni kívánt cél érdekében gyakorolt eszközt! A cél, melyet Európai Uniós berkeken belül már sokan elértek. Dánia már 1989-ben engedélyezi az egynemû párkapcsolatok bejegyeztetését. Ezt követõen Norvégia(1993), Svédország(1994), Izland(1996), Hollandia(1998), Finnország(2001)csatlakozott a sorhoz. Ezekben az országokban a meleg párokra ugyanaz a szociális és jogi szabályozás vonatkozik, mint a heteroszexuális házaspárokra. Hollandiában(2000), majd Belgiumban(2003) elõször ismerték el az élettársi kapcsolaton túl a homoszexuális házasságot. Ami pedig az örökbefogadás kérdésését illeti: ebben Hollandia és Svédország bizonyult úttörõnek.
Az Európai Tanács a témában – nem kötelezõ jellegû – irányelveket fogalmaz meg: a foglalkoztatási irányelv tiltja a munkahelyi diszkriminációt, de szociális jogokra, egészségügyre vagy oktatásra vonatkozó irányelvek nincsenek, így ezeken a területeken Magyarországon sem került sor törvényi szabályozásra. Itthon marad tehát a tiltakozás, melyet minden évben politikai vita is kísér. Értékrendtõl függõen foglalnak a pártok állást a melegházassággal kapcsolatban. Azonban nem csak ezek a politikai viták képezik akadályát a meleg házasság legalizációjának, vagy a regisztrált párkapcsolatok elterjedésének. Hazánkban ugyanis a melegekkel szembeni elõítéletek mélyen gyökereznek. Ezt bizonyítja az az Eurobarométer adat is, mely szerint, míg Svédországban 71% helyesli az azonos nemûek együttélését, itthon ez az arány 18%.
A helyzet elég kilátástalan, amíg a társadalom nem szakít azzal a tévhittel, hogy a homoszexualitás pusztán magánügy. Lehet-e magánügy egy olyan jelenség, mely szoros kapcsolatban van a társadalom egy jelentõs rétegével, és ezáltal magával a társadalmi mûködéssel? A homoszexualitás szerves része a társadalomnak. Ezt a tényt az Európai Unió már elfogadta. Magyarország antidiszkriminációs törvény nélkül ma nem lehetne az Európai Unió tagja. Az ebben foglalt értékek relevanciáinak pedig a társadalom minden tagjára ki kell terjedniük.
A cikkhez kapcsolódó anyagok:
http://www.hatter.hu/hazassagkronologia.htm
http://www.jogiforum.hu/files/publikaciok/weimann_homoszexualitas_megitelese.doc
