Európa Kulturális Fõvárosa
Magyarország kulturális fejlõdése egyértelmûen elmozdult a decentralizáció irányába. Kell-e erõsebb érv annál, hogy az „Európa Kulturális Fõvárosa” pályázat hazai jelöltje nem Budapest, hanem egy vidéki város: Pécs? Sikerülhet az ország gazdaságilag leszakadó dél-dunántúli régiójának központjaként teljesíteni a 2010-es célkitûzéseket? Pécs mindenesetre jó úton halad, hisz kulturális fejlõdése vitathatatlan. Miben áll e város különlegessége az Európa Kulturális Fõvárosa cím szempontjából? A pécsi pályázat legfontosabb európai üzenete válasz a kérdésre: Pécs kapuváros a Balkán felé. Így elsõként olyan Kulturális Fõváros lehet, mely nyit a Balkán sokszínû kultúrája felé, beleértve az iszlámot is.
Pécs persze nemcsak a Balkán felé nyit. E hónap elején a Pécs2010-program tiszteletbeli nagykövete, Vuity Tvrtko Amerikában népszerûsítette városát és egyben hazánkat is. Nem elsõ alkalommal, hiszen tavaly decemberben az USA külügyi bizottságának elnöke, Tom Lantos fogadta. Idén Tvrtko idõsebb George Bush-nál tett látogatása során Herbert Walker-rel, az Egyesült Államok egykori budapesti nagykövetével, a Pécsi Tudományegyetem díszdoktorával találkozott. Természetesen Amerikán kívül is folyik kapcsolatfelvétel: júliusban Pécs polgármestere, Tasnádi Péter Szarajevóba látogatott. A nemzetközi népszerûsítés jelentõs állomásának könyvelhetõ el a július 19-29. között 11. alkalommal megrendezésre került Pécsi Nemzetközi Kultúrhét (ICWIP- International Culture Week in Pécs), melynek keretében Afrikából, Európából és a Távol-Keletrõl is érkeztek fiatalok. Ebben nincs semmi meglepõ, mivel az ICWIP az elmúlt tíz évben Közép-Európa és az Alpok–Adria térségének egyik legismertebb és legnagyobb tematikus ifjúsági fesztiváljává nõtte ki magát.
A kulturális fejlõdés azonban nemcsak népszerûsítést és fesztiválokat takar. A területfejlesztés éppúgy a 2010-es célkitûzések része, mint a kulturális programok. E komplex fejlõdés részeként Pécs tervei 5 alappillérre támaszkodnak: Zenei és Konferenciaközpont, Zsolnay Kulturális Negyed, „Nagy Kiállítótér”, Regionális Könyvtár és Információközpont létrehozása, valamint a közterek és parkok újjáélesztése. Ezen kulcsprojektek mellett kiegészítõ projektként funkcionál a Világörökségi pufferzóna, a Múzeumi Látványtár és az Irodalom Háza. 2000-ben a pécsi 4. századi késõ római, ókeresztény nekropolisz emlékegyüttese felkerült az UNESCO Világörökség-listájára, ezért természetes, hogy a fejlesztésekben nagy hangsúlyt fektetnek e zóna szebbé tételére, hiszen ez elõsegítheti a város örökségturizmusát.
Mindezt hogyan kívánja Pécs megvalósítani? A pénzügyi tervezés egy ilyen nagy kaliberû programnál elengedhetetlen. Pécs a fejlesztések megtervezését 2006-2010-re, a programok, bérek, adminisztráció, promóció és marketing, az értékelés és utógondozás kiadásait 2006-2011-re, a tartalék keretet pedig 2009-2011-re idõzíti. Milyen támogatásra számíthat Európa Kulturális Fõvárosa? Nos a fejlesztés egészének bevételi oldalán az EU- támogatás 75%-os (a II. Nemzeti Fejlesztési Terven keresztül), az állami forrás 20%-ot, míg az önrész 5%-ot tesz ki (ez utóbbi vonatkozhat városi és megyei önkormányzatra egyaránt, attól függõen, hogy melyik intézmény az adott projekt gazdája). Megjegyzem ez a százalékos arány nem igaz a mûködési bevételeknél, ahol nem túl jelentõsek az európai uniós források. Ezek után mégis megnõhet az érdeklõdés az EU-támogatás iránt. Hogyan jut hozzá Pécs e támogatáshoz? A támogatást olyan projekt alapján ítélik oda, amely bemutatja a kulturális fõvárosi év programjának egy részét, és ezt a rendezvénysorozat megszervezéséért és lebonyolításáért felelõs szervezetnek kell benyújtania. A 2010. évi címet elnyert városok már nem támogatásban, hanem díjban részesülnek, melyet a városok legkésõbb a rendezvénysorozat kezdete elõtt kapnak meg. A díjjal járó pénzügyi keretet pedig a program megszervezéséért és lebonyolításáért felelõs szervezet kapja meg.
A támogatás odaítélésével kapcsolatos pontos részletek:
Reményeink szerint Pécsnek sikerül teljesítenie projektjeit a fent említett támogatásokból, bevételekbõl. A kulturális színvonal mindenesetre biztosítottnak látszik, hogy csak a nyári programokat említsem a teljesség igénye nélkül: Európa Kulturális Fõvárosait bemutató köztéri fotókiállítás, José Carreras koncertje, Pécs-baranyai Roma Nap, Interdiszciplináris Mûvészeti Alkotótábor, Pécsi Szabadtéri Játékok, Kisebbségi Nyelvek 11. Nemzetközi Konferenciája, Pécsi Folk&Roll Fesztivál, Varázskert rendezvények, Pécsi Nemzetközi Kultúrhét, Sétatér Fesztivál.
Az év rendezvénysorozatával Pécs közvetítheti hazánk jellegzetességeit, kultúránk értékeit nemcsak uniós, de további nemzetközi színtereken is. Magyarország kulturális fejlõdésének decentralizációja a középvárosnak lehetõséget biztosít arra, hogy bebizonyítsa: megállja a helyét a korábban Európa Kulturális Fõvárosa címet viselõ városok (Athén, Firenze, Amszterdam, Párizs, Madrid, Stockholm…) közt.
A címet viselõ városok teljes listája:
Milyen hatással lesz a cím Pécsre? Milyen eredmények várhatók? A válasz elõre nem tudható. A programok biztos erõsíteni fogják Pécs dél-dunántúli centrális szerepét, de az egész országot tekintve nem hiszem, hogy felvehetné a versenyt a fõvárossal, hiszen ehhez nagyobb tömegeket vonzó rendezvényekre lenne szükség. Vagy talán nagyobb nyilvánosságot kellene adni a programoknak. Meg kellene szólítani a külföldi fiatalok mellett a hazánkfiait is. Változás esetleg a munkalehetõségek terén várható, mivel a felújítások és építkezések több munkahelyet is biztosítanak. Nem is beszélve a programok lebonyolításáért felelõs beosztásokról. A cím jelentõségével kapcsolatban Bert van Meggelen-t, a 2001-es rotterdami kulturális fõváros év fõintendánsát idézném: „Bár a cím gazdasági és társadalmi problémákat nem old meg, arra alkalmas, hogy segítségével régi kérdéseinket új perspektívába helyezzük.”
További információk Pécsrõl:
