A kutatás elsõ körben arra kereste a választ, hogy van-e olyan tulajdonsága a körleveleknek, illetve az elektronikus levelezésnek, ami elõsegíti azok terjedését. Az emaileken keresztül történõ érintkezés egy másodlagos „szóbeli kommunikációnak” tekinthetõ, ez azt jelenti, hogy habár írásbeliségen alapszik, de nagyban jellemzi a szóbeliség dinamikája. Az emailezés kevésbé formális, mint a szóbeli társalgás, kevésbé alapszik a szociális érintkezés konvencióin, így lényegesen könnyedebb "társalgási" forma. Az email egy olyan kommunikációs környezetet teremt, ahol az üzenet szinte személytelenné válik, és illékonynak tûnik, hiszen megnyomom a küld gombot, és már el is tûnik a képernyõmrõl az üzenet. Szóval vigyázzunk, mert könnyebb emailen keresztül a fõnökünknek minõsíthetetlenül háborognunk alacsony fizetésünkért, beolvasnunk partnereinknek, esetlegesen illetlen módon udvarolgatni kollegánknak.

A körlevelek esetében a személytelenség, a függetlenség érzése a levél a tartalmát illetõen tovább erõsödik. A vizsgálat szerint, mivel a körlevél továbbküldésével a levél maga a feladónál (is) megmarad, így olyannak tûnik, mintha el sem küldtem volna. 
A körlevelek által felröppentett városi legendák, híresztelések terjedését támogatja az a hiedelem, hogy ami le van írva, annak igaznak kell lennie. Valamilyen okból jobban elhisszük, ha egy körlevélbe írják le, hogy a Tescoban egeret találtak belesütve egy kenyérbe, mint ha a szomszéd néni mondja, aki a sarki boltban hallotta az eladótól. 

A kutatás a körleveleket több csoportba sorolta tartalmát illetõen: tiltakozás, figyelmeztetés, segítségkérés illetve a "remélem neked is vannak barátaid, akinek tovább tudod küldeni a barátság fontosságáról szóló üzenet". Guinness rekord is született egy körlevél kapcsán, melyben kilenc éves rákos kisfiú rokonai buzdították az embereket arra, hogy küldjenek a gyereknek jókívánságokat. Az akció annyira jól sikerült, hogy a család a gyógyulás követõ hosszú éveken keresztül kapott még lapokat. Összesen 250 millió jobbulást kívánó képeslapot kaptak a világ minden tájáról. 
A vizsgálat során olyan leveleket is vizsgáltak, amelyek tiltakozáshoz való csatlakozásra buzdították az olvasókat, de ezek a tiltakozó felhívások soha nem érkezett meg a célszemélyhez vagy szervezethez ahol érvényesíthetõ lett volna a tiltakozás, csak a csatlakozók száma növekedett. Volt olyan levél is, ami az Afganisztánban élõ nõk helyzetére hívta fel a figyelmet. Ennek a levélnek több verziója is keringett. Az egyik arra kért, ha egyetértesz azzal, hogy az Egyesült Államok kormánya álljon ki az ügy mellett, akkor a sarabande@brandeis.edu email címre, küldd vissza a levelet. Az email címrõl ez az üzenet jött vissza: "unable to delivered". Ennek ellenére az csatlakozók kedve nem lankadt. Évrõl évre újabb verziója jelent meg a felhívásnak.

A kutatásban megkérdezett internet felhasználók 52%-a gyakran kap „küldd tovább” tárgyú leveleket, és 36%-uk ezt alkalmanként tovább is küldi, ellenben a megkérdezettek közül senki nem mondta azt, hogy szeret ilyen tartalmú levelet kapni. Arra a kérdésre, hogy milyen körülmények között továbbítana egy körlevelet 19% mondta, hogy semmivel nem vehetõ rá, mivel haszontalan, unalmas vagy - az összeesküvés elméletek hívei szerint – azért nem, mert az így beszerzett email címeket eladják marketing célokra. Azok, akik mégis úgy gondolják, hogy továbbítják/tanák a levelet, az alábbi indokokat sorolták fel:
- akitõl kaptam, õ szeretné ha továbbítanám
- ez egy módja annak, hogy segítsek másokon
- hiteles személy írta a levél
- egy lehetõség a világ jobbítására
- igaznak tûnt

Összességében a vizsgálat azt állapította meg, hogy a legsikeresebb, azaz széles körben elterjedt körlevelek az alábbi három kritériumnak felelnek meg: hiteles forrásra utalnak, hihetõ az üzenet és hatnak az érzelmekre.

Az új kommunikációs technikák nem változtatják meg az õsrégi emberi hajlamot a pletykálkodás élvezetét, rossz információk, hazugságok terjesztését. Az email termékeny médium a városi legendák, történetek, figyelmeztetések, tiltakozások terjesztésére, valamint megtévesztésre. A szóbeli pletykához képest az emailen keresztül terjedõ "szóbeszéd" gyorsabban terjed, mivel egyszerûbb az összes címre továbbítani a levelet, mint mindenkihez egyenként bekopogtatni. Ráadásul a szóbeszéddel szemben a köremailek emberek ezreit alakítják közösségekké szerte a világon. 

A körlevelek az információs szükséglet, a csoport kohézió erõsítésének és a társadalmi javakhoz való hozzájárulás igényét elégítik ki a jelenkori folklórban.

A cikk Marjoire D. Kibby, Email forwardables: folklore in the age of the internet (In: New Media & Society 2005.) alapján készült.

---