WikiTársadalom
A Wikipedia, majd a további Wiki-platformok megjelenését és látványos sikerét sokan egy új, kollektív tudáson alapuló, ha úgy tetszik: „open source” információs korszak elõjeleként értelmezik. Vajon milyen kihívásokkal kell majd szembenéznie az „explicit tudás” világában a köz- és a magánszférának, illetve az egyszerû netpolgároknak?
A Wikipedia - modellje és hitvallása által, melynek alapja a „netpolgárok” által szabadon formált, alulról építkezõ és hierarchizálatlan információközösség - mára lassan zászlóshajójává válik a társadalmi tudásháló „új világrendjének”. Az elõzõ megfogalmazással is szeretném érzékeltetni: nem teljesen újszerû megközelítésrõl, filozófiáról van szó. A modern politikai gazdaságtan rámutatott az információ szerepének fokozatos növekedésére a nyugati társadalmakban, megfigyelte és megjósolta az explicit tudás, az innováció gazdasági és kulturális jelentõségének növekedését a 20. század végére, különösen pedig a 21. századra.
A gazdaság világában (egyszerû haszonszerzési motivációból), a dolgozói modellekben már régebben megjelentek annak az alapjai, aminek a kommunikációs csatornákra való késõbbi kiterjedését egyes gondolkodók (nem jogtalanul) „wiki jelenségnek” hívnak. Tudásközösség, innováció, hallgatólag és explicit tudás megkülönböztetése. A „gyárakon és munkahelyeken” kívüli információs világban ez a trend láthatóan megkésve, de annál nagyobb lendülettel válik általánossá. Míg nyilvánvaló lett a mind a mai napig legelterjedtebb kommunikációs csatorna és „tudásbázis”, a klasszikus média egyoldalúvá válása, tabloidizálódása és az átlag állampolgárt teljesen kirekesztõ jellege, addig a modern, innováción és kollektív megismerhetõségen alapuló állampolgári médiumok (blog-jelenség, wiki-platformok) egy új információs háló lehetõségét és reményét körvonalazhatják.
Mindennek viszont kemény technikai feltételei vannak. Szemben a gyárak és munkahelyek, régi és új „Ford faluk” világával, két netpolgárnál nem feltétlenül adott a kulturális és földrajzi közösség. Ezért szabad és kiterjedt internetes csatorna közfenntartása, illetve minél több ember ebbe való becsatlakoztatása nélkül nem jöhet létre kiterjedt (globális) „open source” információközösség. Az innovatív tudássztráda történetének legnagyobb mérföldköve, és legmeghatározóbb „wiki jelensége” eddig azonban (bár a szó még ebben a használatában nem is létezett akkor) valószínûleg a web 2.0 bevezetése volt, mely szemben elõdjével a világhálót nem hierarchizált, felülrõl jövõ adat és passzív felhasználó egyoldalú kapcsolataként képzelte el. A mai formában létezõ internet az, amely lehetõségeiben és filozófiájában alapvetõen magában hordozta a „Wikitudás” megszületését.
A web 2.0 mellett viszont még várni kellett egy másodlagos technikai feltételre is: egy olyan, jól kezelhetõ, sikeresen felfuttatott (vagy ez esetben majdhogynem magától befutó) és népszerûségre hivatott platformra, felületre, amelyet a Wikipedia tudott megtestesíteni 2001-tõl kezdõdõen. Bár egyfajta „társadalmi-enciklopédiáról” van szó, ezt a jelenséget a kor szellemének és a nyugati világ kulturális és gazdasági iránytûjének foghatjuk fel. Merthogy a „wiki jelenség” inkább következmény is indikátor, mint ugródeszka, vagy társadalmi hatás.
Úgy hiszem, attól nem kell félni, hogy a globális „együttmûködés”, de mondjuk inkább úgy (kevésbé ideologikusan), hogy kollektív információközösség, innovatív tudásháló technikai és közszolgálati feltételei ne lennének a jövõben egyre inkább adottak. Gazdasági és kulturális motivációkból következõen ez elkerülhetetlenül az az út, amerre a tágabb értelemben vett új „elsõ világ” alakította történelem tart. A széles sávú internet és a személyi számítógépek egyre szélesebb területen és egyre sûrûbben válnak elérhetõvé, és, ha a közszféra nem is lesz annyira sikeres az állampolgárok becsatlakoztatása, webes oktatása terén, a privát szféra nyomása és a netpolgárosodás könnyülõ feltételei valószínûleg megteszik majd a hatásukat a leendõ felhasználói rétegre.
Az így létrejövõ kiterjedt tudásháló alakítóit és felhasználóit talán majd nevezhetjük is az egyszerûség kedvéért Wikitársadalomnak, hiszen egy olyan közösségrõl van szó, melynek tagjai annak kulturális sokszínûsége ellenére is közvetlen kapcsolatban állnak egymással a technika nyújtotta feltételek által, és akik közösen alakítja a világról alkotott szubjektív ismeretanyagot. Ez az új háló, közös valóság a tömegmédia és a „szélsõséges individualizmus” (nem neomarxista, de dosztojevszkij-i értelemben) által meghatározott korban alapvetõ emberi szükségleteket pótolhat. Közösségi és biztonsági érzést, önmegvalósítást; a lehetõségeknek aligha szabható határ.
Hogy mire kell vigyáznunk? Bár gyakran emlegetik, ebben a megközelítésben az információ torzulásától talán legkevésbé. Bár ez jelentõs probléma a Wikipedia jelenlegi fázisában, a veszteségekért talán kárpótol a hatalmas és talán jóval több emberhez eljutó új, szubjektív és emberi ismeretanyag. Hihetünk abban, hogy az alulról építkezõ, szabad háló szélesebb körû elterjedésével, több önkéntes „amatõr moderátor” becsatlakozásával ez a tudás pontosabbá is fog válni.
Ennél fontosabbnak tartom, hogy az egyre terjedõ nettársadalom, globális együttmûködés mögött álló technikai és gazdasági háttér esetleges káros külsõ hatásai miatt aggódjunk. Amiatt, hogy az egyre szélesebb „Wikitudás” és „open source society” kialakítása közben ne vesszenek el az adaptált kultúrák és közösségek értékei, illetve az ipar, szélesebben a magánszféra ne okozzon visszafordíthatatlan veszteségeket saját környezetünkben.
