Outsourcing - globális kihívásokra globális válasz
Az outsourcing szó szerint kiszervezést jelent, azt, hogy a cégek profiljukhoz szorosan nem kapcsolódó tevékenységeiket alvállalkozókkal végeztetik el. A feladatok ellátására vagy maga a vállalat alapít egy leányvállalatot - úgynevezett offshore céget -, vagy pedig már tapasztalattal rendelkezõ társaságra bízza bizonyos munkák elvégzését. A kiszervezés általában külföldre történik. Így gyakran elõfordul, hogy Magyarországon csörög a telefon, ha egy német vállalkozó a kínai számítógépes hálózatában hibát észlel. Globális falunkban nem fontosak többé a földrajzi határok.
Az outsourcingot kiszolgáló és operatív jellegû munkafolyamatok esetében ajánlott alkalmazni, a leggyakrabban szoftverfejlesztést, logisztikát, front-office (call center, help desk, telemarketing) és back-office (bérszámfejtés, könyvelés, IT support, HR) tevékenységeket szerveznek ki. Az ok elsõsorban a költségcsökkentés. A minimál órabér Magyarországon 397 forint, Írországban 8,65 euró, azaz kb. 2100 HUF! Emellett a kiszervezéstõl a szolgáltatás minõségének javulását és kockázatmegosztást várnak el a cégvezetõk. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy az „outsourcingolással” jelentõs erõforrások szabadulhatnak fel, amelyeket a fõ tevékenységre lehet fordítani.
Az outsourcing megállapodás tulajdonképpen két szerzõdésbõl áll. A tevékenység elvégzését és a szolgáltatási szint paramétereit (SLA, Service level agreement) is rögzítik, ezáltal az anyavállalat nem veszíti el a minõség feletti ellenõrzést. Például megállapodnak abban, hogy egy hálózati hibát milyen gyorsan kell elhárítani. Ha ezt nem sikerül betartani, a kiszervezett feladatot elvégzõ cég kötbért fizet. Az outsourcing szerzõdéseket általában csak 3-4 évre kötik meg, tehát az e területen dolgozók állása bizonytalan.
A cégek egyedi számításokat végeznek arról, hogy hová érdemes kiszervezniük, de általában a pénzügyi rendszer, az üzleti lehetõségek, a politikai helyzet, a költségek, az infrastruktúra és az emberi erõforrás (nyelvtudás, oktatás színvonala, számítógépes ismeretek) alapján döntenek. Minden területnek meg van a saját profilja. Kelet – Közép Európába, így Magyarországra is általában a tudást igénylõ feladatok kerülnek a minõségi munkavégzés és a nyelvismeret miatt. A földrajzi elhelyezkedés következtében az ún. trendi ruhák is régiónkban készülnek, mert a termékek Kínából Nyugat – Európába történõ szállítás hosszú ideje alatt kimennének a divatból….A legtöbb outsource export azonban Kínába és Indiába irányul az alacsony elõállítási és fenntartási költségek okán, illetve az utóbbi az emberek anyanyelvi szintû angoltudása miatt a call centerek, help deskek számára is nagyon népszerû célpont.
Az outsourcingnak megvannak a maga hátrányai is. Az átállási költségek nagyok és a kockázat sem elhanyagolható. Amennyiben minõségi problémák lépnek fel, a visszaszervezés (insourcing) csillagászati összegbe kerülhet. A szolgáltatást nyújtó és a megrendelõ cég között nagyon nagy a függés. Ha a vállalat visszavonja megbízatását, az outsourcingot végzõ cég egyik pillanatról a másikra csõdbe juthat. A kiszervezés gyakran minõségi romlással is jár. A munkavállalóknak nincs meg a kellõ gyakorlata, hiszen eddig maga a megbízó végezte azt a feladatot. Nyelvtudást igénylõ szolgáltatások esetén pedig gyakran kommunikációs problémák adódnak, amikor anyanyelvû ügyfelekkel, - akik azt hiszik, hogy belföldre telefonáltak - tanult nyelven kell kapcsolatot tartani. Az eltérõ munkastílus is gondot jelenthet. A posztkommunista országok dolgozóit és fõleg managereit a rendszerváltozást követõ években gyakran kritizálták a pontatlan munka, a kiskapuk keresése és a korrupció miatt.
Az outsourcing Magyarország számára nagyon fontos ágazat, az Ernst & Young felmérése szerint hazánk az ötödik legnépszerûbb kiszervezési célpont a világon. Geográfiai adottságaink kiválóak, Nyugat-Európa és a Balkán között helyezkedünk el, közvetítõ funkciónk van az adriai partvidék államai és a volt Szovjetunió tagországai közti kereskedelemben is. Igazi erõsségünk azonban az oktatás. A magyar dolgozók jól képzettek, a felsõoktatás színvonalas. A leggyakoribb angol, német nyelvtudás mellett a szomszédos országok nyelveit is sokan beszélik(határon túli magyarok).
Ugyanakkor fontos megjegyezni: nem szerencsés, ha egy ország gazdasága outsourcingra épül. A nagyvállalatok, ha a profit csökken, továbbállnak, a pénzüket pedig magukkal viszik. A kiszervezésre épülõ gazdaság érzékenyebb a válságokra is. Nemcsak a pénzt, az erõforrást, hanem a gondokat is lehet exportálni. Friss példa: Németországban csökkent az autóvásárlás, az Opel leállította gyárait. A motorok Szentgotthárdon készültek, ezért a magyar munkások is kénytelenek szabadságra menni, annak ellenére, hogy Magyarországon a válság még nem érezteti hatását.
A globalizáció egyik oka a technikai fejlõdés, ami az outsourcing létrejöttét is lehetõvé tette. Az internet és egyéb távközlési módszerek tökéletesítése és olcsóbbá válása megszüntette a távolságokat. A vállalati kultúra szintén exportálásra került, így például ma már Magyarországon is minden munkatárs beosztástól függetlenül tegezõdik, a közép-afrikai cégvezetõk is európai öltönyben járnak. Eltünedeznek a nemzeti különbségek, de ez nem biztos, hogy hátrány. Tény, ha egy ország kiszervezési célponttá akar válni, demokratikus változásokra van szüksége: jobban kell ügyelnie az emberiségi jogokra, politikai stabilitásra. Van összefüggés tehát a kínai nyitottabb politikai attitüd, a dollár billiárdos outsourcing, és az olimpiai játékok megrendezése között is.
