Mire lesz jó a diplomám? - Utat mutat a Diplomás pályakövetés
Az Educatio Kht. által végzett idei jelentkezési adatok elemzése szerint folytatódott a szakok népszerûségében évek óta tartó tendencia. Ezek szerint a hivatalos felsõoktatás-politika által is preferált képzésterületeken, mint pl. a mûszaki és az informatika, általában tovább nõtt a jelentkezõk száma, illetve több ide tartozó szak erõsítette pozícióját a népszerûségi rangsorban. Ez azonban közel sem jelent teljes átrendezõdést a szakok toplistáján, mivel az utóbbi évek slágerszakjai közül jó néhány továbbra is vonzza a fiatalokat, különösen gazdasági és társadalomtudományi területen.
A múlt évhez hasonlóan 2009-ben is a turizmus és vendéglátás vezeti a szakok népszerûségi listáját és azt követi a gazdálkodás és menedzsment szak. A negyedik helyrõl elõre lépett a harmadikra a mérnök-informatikus szak, és jobb helyezést követelt magának a pénzügy és számvitel is, amely a 9. helyrõl az 5-re ugrott elõre. Évek óta egyre többen választják a gépészmérnöki szakot és népszerûbb lett a villamosmérnöki pálya is. Az elõbbi a 10-rõl a 7-re, az utóbbi a 13-ról a 11-re lépett elõ.
Valamelyest vesztett ugyan népszerûségébõl a pszichológia szak (6-ról a 10. helyre esett vissza), ám még mindig a top tíz tagja. A másik bölcsész szakot, az andragógiát (lényegében a régi mûvelõdésszervezõ szak) viszont több mint húsz százalékkal többen választották az idén, igaz, ez nem vezetett jobb helyezéshez (15.). A sokak által fanyalogva kezelt kommunikáció szak egy helyezést rontott a pozícióján, ám még mindig az egyik legkedveltebb képzésnek számít (4.).
Egyébként többek között épp a társadalomtudományi és a bölcsész szakok azok, amelyeknek töretlen népszerûsége mutatja, hogy a fiatalok pályaválasztását nem csak az aktuális, vélt vagy valós, hosszú távon azonban elõre biztosan nem megjósolható munkaerõ-piaci folyamatok befolyásolják. De szintén jó példa erre az ápolás és betegellátás szak, amely az egészségügyben tapasztalható problémák ellenére is közel ötven százalékkal növelte jelentkezõinek számát.
A továbbtanulók motivációinak összetettsége mellett az elhelyezkedés "iránya" sem egyértelmû sok képzésterületen: bizonyos szakok nem jelentenek automatikus belépõt egy-egy hagyományos munkakörbe, ugyanakkor ezek a szakok épp hogy sokirányú elhelyezkedési lehetõséget kínálnak. Az egyetemen, fõiskolán végzettek elhelyezkedése terén megváltozott új körülmények különösen indokolttá teszik a diplomások pályakövetését mind országos szinten, mind az egyes felsõoktatási intézmények szintjén. Ehhez nyújt segítséget a Diplomás Pályakövetõ Rendszer (DPR), amely egyúttal a továbbtanulók tájékozódását is segítheti: õk úgy gondolkodnak, hogy ha már milliókba is kerülhet egy diploma, tudniuk kell, milyen szakmát tanuljanak, mi alapján válasszanak pályát és végül mit kezdhetnek majd a diplomájukkal.
A jelenlegi pályaválasztás más alapokon nyugszik. Az, hogy valakibõl mérnök vagy gyógyszerész, marketinges vagy újságíró lesz, az az érdeklõdési irány mellett attól is függ, kinek mivel foglalkoznak a szülei, milyen a médiában megjelenõ szakmakép és kedveli-e a jelölt azokat a tárgyakat, amelyek a felvételi során szükségesek. A DPR segítséget fog nyújtani a tudatos választásban úgy, hogy megmutatja a diploma piacképességét is.
Merre mennek a többiek?
Természetesen érdeklõdhetünk ismerõsök körében, milyen diplomával merre lehet elhelyezkedni. Tanulmányozhatjuk a hivatalos szakleírásokat, hogy az adott diploma milyen tudást ad, mely területek jöhetnek szóba az álláskeresésnél.
Segíthet a tájékozódásban, ha a döntés elõtt személyzeti szakemberek - HR-esek, fejvadászok, személyzeti tanácsadók, karrier-tanácsadók - véleményét kérjük ki azzal kapcsolatban, hogy mire van most igény; a diplomán túl milyen készségek, képességek kellenek a piacképes induláshoz.
Tájékozódás a tanulmányok alatt
Az egyetemre, fõiskolára való bejutás azonban még nem determinál pontos karrier utat. Azt már a tanulmányok alatt lehet formálni különféle képzésekben való részvétellel, külföldi tanulmányokkal, a munkaadói igényekhez való igazodással, a szakmai gyakorlati hely okos kiválasztásával. A tájékozódásban hasznosak a felsõoktatási állásbörzék, az ott készített felmérések elemzése. Megtudhatjuk például, hogy a cégek kiket keresnek, kiknek szólnak az ajánlatok, milyen juttatásokat kínálnak. Azonban itt is vannak korlátok, ugyanis az állásbörzén kiállító cégek a munkaerõpiacnak csak egy szeletét képviselik: jellemzõen a nagy, multinacionális cégeket.
Diplomás pályakövetés: hiánypótló karriertervezõ
Könnyítené a karrierstartot, ha a fiatalok számszerûsítve látnák azt, hogy a korábban végzettek hol találtak munkát. Például: Merre dolgoznak a nyelvszakos bölcsészek? Állami iskolában vagy magán nyelviskolában tanítanak? Esetleg multinacionális cég telefonos ügyfélszolgálati központjában tevékenykednek? Vagy idegenvezetõként, fordítóként keresik kenyerüket? Talán külföldön próbálnak szerencsét? Milyen arányban indultak el az egyes lehetõségek felé? Sajnos, az összes felsõoktatási intézményt érintõ kutatások még nem léteznek. Pedig megkönnyítené a jelentkezõk (és szüleik) dolgát, és jobban tervezhetõvé tenné az egyetem/fõiskola alatt a karriert, valamint könnyebben pótolhatóak lennének a hiányzó kompetenciák, ha lenne egy összesítés, ami információkat szolgáltat arról, hogy milyenek az elhelyezkedési esélyek az adott szakokon, illetve jelenleg melyik szakokon végzõk milyen arányban találnak munkahelyet. Ezekre a kérdésekre ad majd választ a Diplomás Pályakövetési Rendszer, amelynek segítségével alaposabb ismeretek birtokában hozható meg a pályaválasztási döntés, alakítható a képzések köre, beazonosíthatóak és formálhatóak a túlképzést generáló szakok. Ez azt is jelenti, hogy drága pénzen nem olyan szakmát oktat majd a felsõoktatás, amelyre a piac nem tart igényt.
A témával kapcsolatos tanulmányok:
Rábai Cecília
tel.: 06-1/477-3127
e-mail: rabai.cecilia@educatio.hu
