Kabaré (Csillagszálló 2009/10.)
Születésnapi számmal jelentkezik a Csillagszálló kulturális utcalap, amely derűs perceket ígér három éve hűséges olvasóinak éppúgy, mint azoknak, akik csak most ismerkednek a lappal. Bátran állítjuk, itt minden mindennel összefügg, s végül az egész egy nagy Kabaré…
Padam, padam – énekli Edith Piaf a mindenhol hallott hangokról. Kertész Anna főszerkesztő novellájának főhőse viszont nem a szív, hanem egy kalapács ütését hallja mindenütt. De hogy mi az a küllőkalapálás, megtudják, ha elolvassák a lapindító novellát.
Egy igazi hungaricumról számol be Kosztolányi Dezső század eleji tárcájában. A kabaré történetének arany panorámáját azután Csontó Sándor árnyalja tovább a Csillagtér rovat hasábjain.
De vannak-e szellemi örökösei a nagy múltú kabaréjelenet-írásnak Heltai Jenő, Molnár Ferenc és Karinthy Frigyes után? Szabó Borbála és Cserna-Szabó András jeleneteit olvasva abban legalábbis bizonyosak lehetünk, hogy a humorban az újabb generáció sem ismer tréfát.
Kiss Ottó Fatalista kiáltványa nyelvi leleményével és a nemzeti jelleg bemutatásával kacagtatja az olvasót, miközben görbe tükörben mutatja meg a fogyasztói társadalmat ostromló ostoba marketingakciókat.
És ha már tükör: Horváth Viktor Török tükör című (ál)történelmi szatíráját Balogh Endre ajánlja az olvasónak, amelyet ízelítőül a regény részlete követ.
A hónap költője a Csillagszállónál Geoszabó László, akinek kuplészerű verseit nemcsak a lapból, de élőben a születésnapi rendezvényen is megismerhetik.
De ha már kuplé és minket kísérő hangok: Biczó Gabriellát Gábor Andor kupléi kísérték el a nagykörúti villamosozás során.
A Csillagpor rovatot Zeke Gyula készülő regényének édes-szomorú részlete vezeti be.
Csikós Attila egy multicég marketingeseinek eszmecseréjét örökíti meg a háborítatlan falusi élet díszletei között. No és vidéki hakni az is, amelyet Bácskai Júlia tárcájából olvashatunk ki, ha visszájára is van fordítva.
Schreiber András a könnyű műfaj magyar filmes vonatkozásait gyűjti csokorba, ki-kikacsintva arra, hogyan csinálják ezt (jobban) tőlünk nyugatra.
És ha már nyugat: amerikai importból magyar dumaszínház… Mit szeretünk benne, hogyan lett a stand-up comedy a középosztály füstös-karcos kabaréjából a módos fővárosiak exkluzív szórakozásává? Szöllőssy Anna ezekre a kérdésekre keresi a választ a Godot Dumaszínházban készült riportjával.
De talán nem is kell egyéb a derűhöz, mint érteni a viccet, s a megfelelő poént a megfelelő embertől hallani. Kovai Cecília szociográfiájából a cigánytréfa különlegességeit és közösségformáló erejét ismerhetjük meg.
Szegénység és vidámság – hogy ez nem feltétlenül ellentmondás, bizonyíték erre Kiss Géza újabb hajléktalaninterjúja a tréfás kedvű helyettes sátorállítóról.
A Kicsi Csillag rovatban Mátyás király bolondja szórakoztatja a gyerekeket, majd Finy Petra Gréta garbója című vidám verseskötetén kacag Tamás Zsuzsa egy könyvajánló erejéig.
A lapnak a kabaré hőskorából származó színlapok, plakátok kölcsönöznek század eleji hangulatot, Csontó Sándornak és parádés gyűjteményének köszönhetően.
A Csillagszálló immár három éve igyekszik azonos porondra csalogatni értéket és embert. Lapbemutatóval egybekötött születésnapját november 8-án ünnepli az Erzsébet téri Gödör Klubban. Lesz jelenet, kuplé, vers, DJ, koncert – kész kabaré, ami ott vár ránk.
Keresse a lapot az Astoria, a Ferenciek, a Kálvin és a Deák téri aluljárókban hétköznap délutánonként, vagy fizessen elő rá a csillagszallo@oltalom.hu címen!
További információk a lapról és rendezvényeinkről.
