A Héra Gábor és Ligeti György szerzőpáros által jegyzett, az Osiris Kiadó gondozásában megjelent Módszertan – Bevezetés a társadalmi jelenségek kutatásába c. könyv webes háttéranyagait találod ezen az oldalon. Az alábbiakban fejezetek szerinti bontásban tüntettük fel azokat az interjúvázlatokat, kutatási beszámolókat, adatbázisokat, kérdőíveket stb., amelyek reményeink szerint a könyvben megfogalmazottak könnyebb megértését szolgálják. Azoknak a cikkeknek és tanulmányoknak az összegyűjtött linkjeit is megtalálod itt, amelyek a www.szochalo.hu weboldalon érhetőek el.
Jó munkát, kellemes olvasást kíván:
Héra Gábor, Ligeti György
A www.szochalo.hu oldalon elérhető háttéranyagok
2.1 fejezet
A könyvben többször hivatkozunk az alábbi kutatásra:
Fellegi Borbála – Ligeti György (2003): Hátrányos helyzetűek a közoktatásban. Az Oktatási Jogok Biztosának Hivatala számára készült országos vizsgálat, Oktatási Minisztérium, Budapest.
Az országos kérdőíves és interjúkon alapuló kutatás összefoglalója, valamint az alkalmazott kérdőív ezeken a linkeken érhetőek el.
http://www.szochalo.hu/uploads/media/Besz01.rtf
http://www.szochalo.hu/uploads/media/Besz02.rtf
http://www.szochalo.hu/uploads/media/Besz03.rtf
http://www.szochalo.hu/uploads/media/Besz04.rtf
http://www.szochalo.hu/uploads/media/Besz05.rtf
http://www.szochalo.hu/uploads/media/mellekletek.rtf
http://www.szochalo.hu/uploads/media/kerdoiv.rtf
Társadalomtudományi Ismeretterjesztő weboldal
A szociológiai kutatásmódszertan ismertetője, az adatgyűjtés, az objektivitás, az okság és más problémák körüljárásával, elsősorban a kvalitatív adatgyűjtési módszerek ismertetésével. Az oldal olvasásához Acrobat Reader program szükséges.
*
Héra Gábor – Ligeti György (2004): Igények és hiányok - A szociális ellátórendszer az információs társadalom küszöbén. A felmérés az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal számára készítette el a Kurt Lewin Alapítvány.
Az interjúkon, résztvevő megfigyeléseken és dokumentumelemzésen alapuló felméréssel a hazai szociális intézmények infokommunikációs eszközhasználatát, informatikai felszereltségét és a szociális szakemberek számítógépes ismereteit térképezték fel a kutatók. A vizsgálat során az adatkezeléssel és az adatkommunikációval kapcsolatos gyakorlatok is rögzítésre kerültek. A kutatás eredményei bővebben letölthető innen.
2.2 fejezet
http://www.szochalo.hu/halo/halo2001oktmuranyi.rtf
Társadalomtudományi Ismeretterjesztő weboldal
Egy konkrét, a kelet-magyarországi fiatalok nemzeti identitására és előítéletességére koncentráló kutatás kapcsán ismerkedhetünk meg a gyakorlatban is alkalmazott mintavétel jellemzőivel. A kutatásról bővebben olvashat itt.
2.4 fejezet
3.1 Egy konkrét kutatási terv
A www.szochalo.hu oldalon elérhető egy, a Kurt Lewin Alapítvány által az Oktatási Jogok Biztosa Hivatala számára elkészített részletes kutatási terv.
2.5 fejezet
4.1 Az Amerikai Szociológiai Társaság (ASA) Etikai Kódexe
Az etikai kódex alapelvei és a kutatás etikai sztenderdjei mellett az adatkezelésre és a tudományos publikációra vonatkozóan is tartalmaz iránymutatást. Az alapelvek között mindenek előtt megemlítendő a szakmai kompetencia problematikája (csak olyat vállaljon a kutató, mely témához ért), az integritás kérdése (nem veszélyeztetheti a kutatómunka másokat szakmai biztonságérzetét). Fontos a szakmai és tudományos felelősség (figyelembe kell vennie a kutatónak azt, hogy vélemény- és közösségformáló ereje van), fontosak az emberi jogok, az emberi méltóság és az emberek világának sokszínűségének tiszteletben tartása. Végül, a kutató felelőssége munkájának eredményeit a közjó javára fordítani. Az Amerikai Szociológiai Társaság Etikai Kódexe különös hangsúlyt fektet az adatfelvétel etikai szabályaira, a tudományos közlés serkentésére (tehát a kutatási eredmények mindenki számára való elérhetővé tételére) és a plágium elkerülésére, tehát a szellemi tulajdon védelmére. Az etikai kódex teljes terjedelmében elérhető angol nyelven az Amerikai Szociológiai Társaság honlapján és magyarul a www.szociológia.hu oldalán.
*
4.3 A szociális munka etikai kódexe Magyarországon
Noha a szociális munka nem teljesen azonos a társadalomkutatással, maga a szociális segítő szakma mint társadalomtudományos szakág számos ponton támaszkodik a társadalomtudományos kutatások eredményeire, továbbá a lehetséges etikai kérdések egybevágnak a kutatás etikai kérdéseivel. Hogy külön alfejezetben említjük meg könyvünkben a szociális munka etikai kódexét, az elsősorban annak köszönhető, hogy Magyarországon már évek óta létezik szociális munkások etikai kódexe. Ezzel szemben a társadalomkutató hasonló önszabályozását célzó dokumentum sajnos még nem született meg.
A Szociális Munka Etikai Kódexe a szociális munka gyakorlását meghatározó szakmai etikai normákat tartalmazza: „a szociális munka folyamatában résztvevők értékeinek emberi méltóságának megőrzését (helyreállítását) és kiteljesítését szolgálja” – idézzük a 2. pontot. Alapelvei között szerepel első sorban az, hogy a szociális munkás „tiszteletben tartja minden ember értékét, méltóságát, egyéniségét, jogait” (8. pont), „nemre, korra, társadalmi és etnikai hovatartozás, vallási és világnézeti meggyőződésre, nemi irányultságra, fogyatékosságra és egészségi állapotra való tekintet nélkül, valamint egyéb hátrányos megkülönböztetés kizárásával tevékenykedik”. A dokumentum állást foglal a kliensekkel, a szociális munkát végzők és a szakma közötti viszonnyal, a szociális munkát végzők és a munkatársak közötti viszonnyal, valamint a szociális munkát végzők munkahelyéhez és a társadalomhoz fűződő viszonnyal kapcsolatos kérdésekben. A dokumentumot a Szociális Szakmai Szövetség etikai kollégiuma hozta létre 2001-ben. (Itt elolvasható a szociális munka etikai kódexe.)
3.2 fejezet
Az életútinterjú gondos elemzése nyomán genogram is készíthető. A genogram egy család tagjainak rokoni viszonyait mutatja be rajzban. A családok felépítését, történetét, a családtagok közötti vérségi és házassági-együttélési viszonyokat ábrázoló genogramról lesz még szó a későbbiekben. A www.genopro.com oldalon elérhető genogram, emellett interjúvázlat életútinterjúhoz és életútinterjúból kivonat a www.centropa.hu oldalon található.
*
A. Intézmény vezetője / programvezető
I. A PROGRAM ADATAI
1. Mikor csinálták?
1.1 Ha korábban, most van-e folytatás?
1.2 Más programok vannak-e?
2. Milyen pénzből?
2.1 Más támogatásokat is szereztek rá?
2.2 Vannak-e partnerek, hogyan lettek?
2.3 Hogyan és honnan értesülnek a pályázatokról?
2.4 Mekkora pénz?
3. Mi a lényege a programnak?
3.1 Milyen problémákra ad választ?
3.2 Kiknek szól (középosztály / hátrányos: ezt mi derítsük ki, ne ők mondják)
3.3 Siker / kudarc
3.4 Köthető-e valamilyen más programhoz, pedagógiához (például Lépésről lépésre)
4. Ki kezdeményezte?
4.1 Kik vesznek részt benne a tanári kar részéről?
4.1.1 Motivációk
4.1.2 Feszültségek, megosztottság
4.1.3 Hogyan és kik kerültek bele a tanárok közül?
4.2 A szülők bevonása
4.2.1 A program megtervezésébe
4.2.2 A végrehajtásba
5. Kiknek szól? [nem ugyanaz, mint 3.2]
5.1 Hány diák vesz részt benne?
5.2 Melyik korcsoport?
6. Megvalósítás
6.1 Milyen nehézségek adódnak a megvalósítás során?
6.2 Hogyan küzdöttek le?
6.3 Eredmények (ne értékeljünk, hogy az pozitív-e)
6.4 Ellenőrzés/visszajelzés a módszer hatékonyságával kapcsolatban működik-e
A www.szochalo.hu honlapon további interjúvázlatok találhatók.
3.3 fejezet
A kérdőív-szerkesztés lényegesebb lépéseit elsősorban a Diák- és pedagógusjogok az oktatásban című kutatás (Ligeti – Márton, 2001) kérdőívére támaszkodva mutatjuk be. A kérdőív a Kurt Lewin Alapítvány oldaláról letölthető.
3.5 fejezet
Egy másik, a szakirodalomban oly gyakran példaként citált kísérlet Sherifék (1980) vizsgálata: tizenegy éves rendezett családi hátterű, angolszász, protestáns fiúkat vittek táborozni a kutatók. A fiúkat – véletlenszerűen – két csoportra osztották, ezek között konfliktusokat gerjesztettek, majd egy olyan problémahelyzet mesterséges előidézésével, melyet a két csoport csak közösen tudott megoldani, a kutatók feloldották a konfliktusokat. A laboratóriumi kísérlettel szemben e terepkísérlet során a kiskamasz korú gyerekek egy számukra természetesnek mondható élethelyzetben vettek részt, ezen kívül pedig a kutatóknak – szemben a laboratóriumi kísérletek adta lehetőségekkel – sok függő változót sikerült mérniük, s számos független változó értékét befolyásolniuk. (A kísérlet lezajlásának részletes megismerését több okból is feltétlenül ajánljuk az olvasó számára! A kísérletet bemutató tanulmány teljes szövege elérhető a www.romapage.hu honlapon.)
3.6 fejezet
A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet honlapján megtekinthető több szociometriai adatlap (felmérőlap) is.
A I.W.I.W. oldallal kapcsolatban további információkat talál az olvasó az I.W.I.W. gépházblog és a Wikipédia honlapján.
*
A genogram az interjú vagy interjúk alapján elkészült családtérkép. A genogram nem a különböző családtagok egymás közötti viszonyát, hanem a szociális munkás kliensének családi környezetét és történetét tárja fel. Annyiban azonban mégis érdemes itt is megemlítenünk, hogy emberek közötti kapcsolatokat ábrázol, melyek elemzése, illetve pusztán vizuálissá tétele sok fontos információval szolgál. Ezen a linken elérhető több példa genogramra.
4.3 fejezet
Az alábbiakban egy konkrét példán keresztül kerül bemutatásra a kvalitatív és kvantitatív módszerekkel összegyűjtött adatok elemzése. (A teljes esettanulmány a www.romapage.hu honlapon olvasható.) [Szecskák]
*
Http://www3.baylor.edu/Oral_History/Styleguiderev.htm
Baylor University Institute for Oral History
Az életútinterjúk átírásának egyfajta szabálykönyve megtalálható angol nyelven ezen a weboldal címen.
5. fejezet
Komolyabbnak mondható szakmai folyóiratok közreadnak részletes formai követelményrendszert arra vonatkozóan, hogy miként kell a szerkesztőségbe a kéziratot benyújtani a publikáció reményében. Ilyen például az Iskolakultúra folyóirat, mely követelménye megtalálható a www.iskolakultura.hu oldalon.
Egyéb háttéranyagok:
Az „Adatfeldolgozás és elemzés” című fejezethez elérhetővé teszünk olyan adatbázisokat, amelyek a könyvben bemutatott adattisztítási és adatelemzési folyamatok során segítséget jelenthetnek.
A Hátrányos helyzetűek a közoktatásban című kutatás eredményeit tartalmazó adatbázis a modszertan.sav néven érhető el. Ezt az SPSS file-t például a 4.2 fejezet végén található gyakorló feladatok kapcsán érdemes használni.
A 4.1 (Az adatok előkészítése című) fejezet függelékében megadott adattisztítási feladatokat a modszertan_tisztitando.sav adatbázissal végezzük el! Ha ebben félreütéseket, kiugró értékeket találunk, akkor ezeket az adatokat a digitálisan elérhető kérdőívek segítségével tudjuk ellenőrizni.
A 4.2 (Egyszerűbb elemzések című) fejezetben a hipotézisvizsgálat bemutatása kapcsán alkalmazott adatbázist a modszertan_hipotezisvizsgalat.sav file-ben érhető el.
