Nőnemben – Csillagszálló 2010/3.
Nők és férfiak, szépírók és újságírók, képzőművészek és kutatók vallanak a nőkről a Csillagszálló kulturális utcalap márciusi számában.
Kertész Anna főszerkesztői bevezetője nekrológ egy hajdani kollégáról, Monostori Anikóról, és általában rekviem a „szétbagózott angyalokért”.
A klasszikus irodalmi rovat szerzője márciusban Zágon István, aki állítja: A nő, az más. Akár vitaindítónak is tekinthető e tárca, s aki Zágon István állítását megerősíti/vitatja:
- Zeke Gyula, akinek a Klauzál téren című novellája egy éjszakai kódorgás apropóján tett tisztelgés a múlhatatlan szerelmek előtt.
- Péntek Orsolya szerint a nő az már csak nő, legyen tinédzser vagy felnőtt, iskolás vagy dolgozó. Ám vannak nőbbek a nők között, ők a mások, a légiesek, Az angyalarcúak.
- Szvoren Edina nem állhatja a púdert: „fekete-fehér dokumentum-játékában” a nő magányos, bérházas, keseredett, jövőtlen, aki egy másik magányos, bérházas, keseredett, jövőtlen nővel él egy fedél alatt. Ők Bubánék, épp vendéget fogadnak, tessék belépni!
- A nő, akit elhagynak, kétségbeesett, naiv, gondolkodó, ráeszmélő, állítja Scheer Katalin Macska a falon című regényrészletével.
- És amiben egészen biztosan más a nő: az a baráti szerep. Egy múlhatatlan barátságról (nevezzük inkább életpárhuzamosságnak) szól Bódis Kriszta verse.
- A nő kozmikus tudata: felnőtt könyvismertetőnkben Tóth Krisztina Magas Labda című kötetét Horváth Györgyi irodalomtörténész-kritikus ajánlja. A táguló versvilág ízelítőjéül a Hangok folyója című verset közöljük.
A lapszám képzőművésze Batta Eszter, akinek grafikái valójában vonalak nőnemben.
Bozsik Péter tárcája egy sms-ező szerető arcképét rajzolja föl, Dérczy Péter írása pedig akár felelet is lehetne Scheer Katalinnak: az érem másik oldalán a nő, aki elhagy, a nő mint örök hiány. Belepillantunk még a negyvenes Bridget Jones naplójába, ezúttal Hegedűs Vivien tollából.
Boldogok voltak-e a békeidők, és komorak-e a háborús idők. Férfivirtus és prostitúció a XIX-XX. századi Magyarországon – erről ad ismertetőt Császtvay Tünde irodalom- és művelődéstörténész tanulmánya.
Gera Noémi ékszertervező különleges világát Pelesek Dóra mutatja be az iparművésszel készített interjújában.
A márciusi szociográfia a roma házasságok és női szerepek bonyodalmas viszonyrendszerébe enged bepillantást, Kovai Cecília kalauzolásával.
Kiss Géza e havi beszélgetőtársa egy hajléktalan özvegyasszony, női vágyakkal, női szokásokkal.
A kislányoknak egy szicíliai népmesével festik le a szépség és szerénység klasszikus együttesét. És hogy minden kislány született királylány, az olvasók megtudhatják Boldizsár Ildikó mesekönyvéből, amelyet Both Gabi ajánl a figyelmükbe.
A húsvétot a Kert című, áprilisi lapszámmal ünnepelhetik majd.
Keresse a Csillagszálló kulturális utcalapot az Astoria, a Ferenciek, a Kálvin és a Deák téri aluljárókban hétköznap délutánonként, vagy fizessen elő rá a csillagszallo@oltalom.hu címen!
