LMBT események
Az LMBT közösség helyzete szerencsére már nem csak a nyári Pride felvonulás kapcsán jelenik meg a közbeszédben. A témára egyre több figyelmet fordít a média, ami jelentősen köszönhető az itthoni civil szervezeteknek és egyéb közösségeknek, akik rendezvényeikkel segítenek elérni, hogy a melegek helyzete a társadalmi diskurzus részévé váljon. A közelmúltban két olyan esemény is megrendezésre került, amelyek célja a párbeszéd, a tájékoztatás és a tolerancia elősegítése az LMBT közösség tagjaival szemben.
A Labirintus csoport (Csikós Gergő, Kassa Nóri és Polgár Móni) a Filmklik által „Helyzetek és gyakorlatok” címmel kiírt pályázaton nyerte meg a jogot a Leo’s room (Leo kéglije) című film forgalmazására. A csoport egy alkalmi felállás lelkes egyetemistákból, akiknek az a célja, hogy javítsanak a hazai mozik helyzetén a közösség alapú filmforgalmazással. Ennek lényege, hogy a filmet alulról szerveződő non-profit csoportok terjesztik, ez pedig lehetőséget biztosít arra, hogy egy jól behatárolt célcsoport számára a nekik legkedvesebb filmeket eljuttassák Magyarországra.
A Labrintus célja a Leo kéglijének forgalmazásával az LMBT érdekvédelmi és baráti közösségek megmozgatása és a társadalmi párbeszéd fenntartása. A csoport április 1-től népszerűsíti a filmet a témához kapcsolódó színes programokkal.
A Leó kéglije egy meleg fiú, Leo és a depressziós Caro belső vívódásáról szól. A film klisék nélkül, könnyeden mutatja be, min megy keresztül valaki, aki huszonévesen realizálja, hogy a saját neméhez vonzódik. Leó történetén keresztül megtudhatjuk, milyen az, amikor szembesülnie kell saját homoszexualitásával, és ami a legfontosabb: el kell fogadnia önmagát és megértenie, hogy melegnek lenni nem szégyen. Csak ezután következik a következő kritikus pont: a szexuális orientációjának felvállalása a családja és a barátai előtt. A felismerés soha nem könnyű. A főszereplő végül huszonévesen békél meg önmagával tönkre ment kapcsolatok, pszichológus és fiúkkal való ismerkedés után.
A melegekhez való hozzáállás meglehetősen vegyes Magyarországon. A jogalkotásban meglepően pozitív esettel is találkozhatunk, de általánosan is megállapítható a jogok bővítése és a melegek védelmének növelése a közelmúltban. A 2003-ban bevezetett „Egyenlő bánásmód” törvény ugyanis külön tartalmazza a nemi identitás védelmét, ez pedig Európa-szerte követendő példa volt, hiszen ez a jogszabály a diszkriminációt a munkavállalás, szolgáltatások igénybevétele és az oktatás területén egyaránt tiltja. 2009 február 1-től pedig bevezették a közösség tagja elleni erőszak fogalmát, ami az etnikai, faji, nemzeti, vallási csoportokon kívül a lakosság más csoportjainak védelmére is lehetőséget biztosított. Az elmúlt évben az egyik legnagyobb előrelépés a bejegyzett élettársi kapcsolat engedélyezése volt, ami biztosítja a jogokat például a közös vagyonhoz és az örökléshez. A törvény ugyanakkor ellentmondásos: melegek esetében az egyik fél nem fogadhatja örökbe a párja gyerekét, viszont ha nincs közöttük bejegyzett élettársi kapcsolat, az örökbefogadást a törvény engedi. A mesterséges megtermékenyítést és a közös örökbefogadást ugyanakkor még mindig nem engedélyezték, egyedülállóként pedig szinte lehetetlen gyereket adoptálni, így ezek lehetnek a következő célkitűzései a szervezeteknek.
„A melegek betegek. Ha melegek nevelnek gyereket, ő is meleg lesz. A melegek eldönthetik, hogy azok akarnak-e lenni vagy nem.” Ehhez hasonló sztereotípiákból még mindig rengeteggel találkozhatunk, bár az országban jelentős különbségek vannak vidék és város között, a kisebb településeken általában sokkal erősebbek a tévképzetek és előítéletek. Jellemző példa, amikor egy vidéki orvos a hozzá forduló meleg páciensre vizsgálat nélkül kijelentette, hogy biztosan HIV fertőzött. A helyzet mindenesetre javulni látszik, hiszen a 25-30 év körüli korosztály egyre toleránsabbá és nyitottá válik. A közösségi site-ok szerepe itt is megjelenik: ezeknek az oldalaknak a segítségével könnyen megfigyelhető, hogy egyre többen vállalják fel szexuális orientációjukat és egyre többen vannak azok is, akiknek meleg ismerőseik vannak.
Mit tehet, milyen segítséget kaphat a „magyar Leo”? Melegek problémáival foglalkozó pszichológust ugyan meglehetősen nehéz találni, viszont rengeteg civil szervezettől kérhetnek segítséget. A Labirintus csoport ezeknek a szervezeteknek a képviselőit kérte fel egy kerekasztal-beszélgetésre, amin részt vett Bolyán András, az EuroGames 2012 főszervezője, Dombos Tamás, melegjogi szakértő, Kristófy Mária, a Labrisz Leszbikus Egyesület tagja és Fülöp Ágnes, aki az Amnesty International LMBT csoportját képviselte. A szakértők mind ugyanazon célokért dolgoznak, különböző eszközökkel.
A Háttér Társaság a Melegekért 1995 óta üzemeltet lelkisegély-vonalat, amit minden nap lehet hívni 18-23 óráig (06 -80-505-605). Ez a legegyszerűbb és legdiszkrétebb módja a segítségkérésnek, tehát azok is nyugodtan igénybe vehetik, akik teljes anonimitást szeretnének. A telefonáló segítséget kaphat lelki és jogi problémákban egyaránt, a Háttér munkatársai javasolnak egyéb szervezeteket, közösségeket, de akár pszichológust is ajánlanak az érdeklődőnek. A Háttér ezen kívül HIV/AIDS prevencióval, érdekérvényesítéssel, jogsegéllyel is foglalkozik, önismereti csoportokat tartanak és a hazai rendezvények bonyolításában is aktívan részt vesznek.
A Labrisz egyik akciója, a „Melegség és megismerés” című program 2000 óta működik, 2005-ben pedig egy másik egyesület, a Szimpozium is csatlakozott hozzá. A programot az Egyesült Államokból adaptálták, ahol ugyan már óvodákban is zajlik az oktatás, itthon azonban még csak a középiskolákba sikerült bejuttatni. A játékos, interaktív foglalkozásokat egy nemi identitását felvállaló férfi és nő tartja, a célja az, hogy toleránsabbá tegye a diákokat, megismertesse a melegek helyzetét a fiatalokkal és ez által biztonságos környezetet biztosítson azoknak, akik még keresik nemi identitásukat. Az előadásban természetesen foglalkoznak a szexuális és prevenciós jellegű kérdésekkel is. Az akció ugyan nehézkesen indult, de ma már olyan sok iskola nyitott a foglalkozásokra, hogy időpontot is nehéz egyeztetni.
A EuroGames 2012 projekt szervezőinek szintén sok a dolga, a játékokra körülbelül 10000 vendéget várnak, ahol 200-300 sportoló 14 sportágban fogja összemérni erejét. Az Eurogamest 1992 óta rendezik meg Európa LMBT közössége számára, amely a kontinens legnagyobb ilyen jellegű rendezvénye. A sportesemények mellett egyéb rendezvények is színesítik majd a programot: kiállítások, partik, nyitó- és záróesemény. A játékokat az Atlasz és a Friss Gondolat Egyesület szervezi.
A másik esemény az AEGEE diákszervezet budapesti csoportja által, Love Goes Beyond Tradition címmel rendezett konferencia volt márciusban, amire a szervezet 5 tagországából 30 diák érkezett. A 8 napos csereprogram célja az LMBT (Leszbikus, Meleg, Bi- és Transzszexuális) közösség helyzetének, történetének, jogainak megismerése volt a részt vevő országok mindegyikében, de a rendezvény lehetőséget adott a vitára is.
A konferencián kiemelt hangsúlyt kapott a résztvevő országok LMBT közösségeinek megismerése. A liberális politikát alkalmazó, melegekkel szemben elfogadó spanyolokat és hollandokat a mélyen vallásos és kevésbé toleráns Olaszország, illetve a valamivel semlegesebb, helyzetében Magyarországhoz hasonlító Lettország ellensúlyozta. Így már az első prezentációk rávilágítottak az Európán belüli egyenlőtlenségekre, és elővetítették a konferencia többi napjának tematikáját, az LMBT közösséghez való viszonyok eredetét és az azt befolyásoló tényezőket.
Első nap sor került a sztereotípiákról szóló előadásra és workshopra: mik vezetnek a sztereotípiák kialakulásához, csak negatív sztereotípiák vannak-e és főleg: hogyan lehet hatni az oktatás és a média segítségével, illetve mit tehet az egyén?
Hasonló workshop adott keretet az AIDS-ről szóló beszélgetésnek, illetve lehetőség volt a vitára mind az egyház és az LMBT kapcsolatát, mind a meleg párok örökbefogadási lehetőségeit illetően. A főszervezők által készített kérdőívből is érdekes eredmények születtek erre vonatkozóan, ugyanis a résztvevők között is akadtak olyanok, akik ellenezték az örökbefogadást.
A konferencián sor került egy projekt menedzsment tréningre is, ami különösen fontos, hiszen a tagok így nem csak elméleti képzést kaptak, hanem segítséget ahhoz, hogy az itt szerzett ismereteket hatékonyan terjesszék otthon is, és képesek legyenek programokat és akciókat szervezni illetve az ötleteiket hatékonyan megvalósítani.
Ugyanezt a gyakorlati terepet támogatta a résztvevők által megvalósított flash mob, azaz utcai villámakció is. A tagok a Vörösmarty téren mutatták fel egyszerre az LGBT betűit és kiabálták a Love Goes Beyond Tradition jelmondatot.
Az eseményen civil szervezetek is képviseltették magukat; jelen volt a LABRISZ és az Amnesty is. Utóbbitól Balaci Adrián vett részt a konferencián, aki az egyik legaktuálisabb előadást tartotta „Diszkrimináció a munkahelyeken” címmel. A prezentációjában nem csak a megkülönböztetésről volt szó, hanem a meleg munkavállalók előnyeiről és az LMBT közösség marketing szempontú megközelítéséről, a bennük rejlő pénzügyi potenciálról.
A konferencia záróprogramja az Élő könyvtár volt, ahol a hét központi témájától kicsit eltérve, más közösségeket érintő diszkriminációval foglalkozhattak a részt vevők. A könyvtár segítségével ugyanis nem csak melegeket, hanem például romákat, szenvedélybetegeket is lehetett „kölcsönözni”, azaz beszélgetni velük a tapasztalataikról.
Az AEGEE a színes és jól szervezett konferenciájával hozzájárult ahhoz, hogy a programokkal, prezentációkkal és a vitákkal közelebb hozza a részt vevőket az LMBT közösségekhez, megismerjék őket és ez által elkötelezettebbé váljanak a témával kapcsolatban. Ez pedig nem csak a résztvevők melegekhez való hozzáállásán változtathat, de alkalmas arra is, hogy a résztvevők a többi hátrányos helyzetű csoport tagjaival szemben is nyitottabbá és toleránsabbá váljanak.
