Esélyegyenlőség a felsőoktatásban
Első alkalommal került megrendezésre április 20-22-én a PTE bölcsész karán az Esélyegyenlőség a felsőoktatásban című konferencia a Wlislocki Henrik Szakkollégium szervezésében. A konferencia hallgatósága és előadói között legfőképp olyan alapítványok, illetve egyesületek voltak jelen, melyek célkitűzései között elsősorban a roma fiatalok egyenlő esélyeinek megteremtése szerepel.
A konferencia rendezője, a Wlislocki Henrik Szakkollégium lehetőséget teremt azon roma hallgatók szakmai továbbképzésének, akik tanulmányaikon túl is magas szintű oktatásra tartanak igényt. A szakkollégium hozzájárul a szakmailag sokoldalú, piacképes tudású roma értelmiség képzéséhez. Távlati célnak tekintik, hogy a tudományos érdeklődésű diákokat doktori programok felé irányítsák, és valamennyiük számára kapcsolatokat hozzanak létre a munka világával. A szakkollégiumnak a PTE BTK romológia tanszéke ad otthont, amelyet országos, sőt közép-európai szinten is egyedülállónak tekinthetünk.
A konferencia első napja a szervezetek bemutatkozásával kezdődött. Megismerkedhettünk a Dél-Alföldi Regionális Társadalomtudományi Kutatási Egyesület mentorprogramjával, majd a Khetanipe Egyesület sokoldalú tevékenységével. Ide tartozik a „Kheta-Kapocs” program, melynek a Khetanipe Egyesület és a helyi igényekre azonnal reagálni tudó, fejlődőképes helyi vezetők és szervezetek közötti, a szükségleteknek megfelelően kialakult kapcsolat fenntartása és fejlesztése az elsődleges célja. A konferencia témájához kapcsolódóan bemutatták a „KheTanoda” programot. E program konkrét célja, hogy pécsi és Pécs környéki hátrányos helyzetű és roma felső tagozatos általános iskolás gyermekeknek nyújtson tantárgyi segítséget. Ennek révén az esetleges iskolai kudarcok ellenére a gyerekek nagyobb eséllyel folytathatják tanulmányaikat érettségit adó középfokú iskolában. Az egyesület emellett kialakított egy házi gondozói rendszert is, a „Pécsi idős romák házi segítségnyújtó hálózata” programot. A projekt elsősorban azon pécsi, tartósan munkanélküli vagy közhasznú munkából kikerülő romákat segíti, akik nem rendelkeznek piacképes szaktudással. Számukra az egyesület házi betegápoló képzést, majd 12 hónap folyamatos foglalkoztatást biztosít.
Ezután a Faág Baráti Kör Egyesület és a PTE BTK NTI „Oktatás és társadalom” Neveléstudományi Doktori Iskola mutatkozott be. Ez utóbbi mindenekelőtt a társadalmi egyenlőtlenségek, valamint a gazdaság és a munkaerőpiac összefüggéseit tanulmányozza nevelésszociológiai nézőpontból. A doktori iskolában egyelőre a romológia csak specializáció, mivel e fiatal szakterületen még nincs elég tudományosan minősített szakember.
A Roma Szakkollégium legfőbb célja, hogy a cigány fiatalok egyúttal megőrizzék szakmaiságukat és identitásukat is. Jelentős problémának tartják azt a folyamatot, amelynek következtében a cigány egyetemisták szakmaisága az identitásuk hátrányára fejlődik: a szakmaiság eltávolítja a fiatalokat a cigány kultúrától. Ennek megfékezésére a Roma Szakkollégium havonta 3 alkalommal szekciógyűlést rendez, ami után a fiatalok zenélhetnek, táncolhatnak, valamint beszélgethetnek a kultúrájukról. Különböző szolgáltatásokat vehetnek igénybe azon roma egyetemisták, akik a Romaversitas Alapítványhoz fordulnak segítségért. Az alapítvány ösztöndíjjal, tankönyvtámogatással segíti a rászoruló fiatalokat, de fontos megemlíteni a segítségnyújtásukat a nyelvvizsga megszerzéséhez. A Romaversitas támogatásával a hátrányos helyzetű hallgatók könnyebben abszolválják az egyetem elvégzéséhez szükséges, amúgy meglehetősen drága nyelvvizsgákat.
Az orvosokból, jogászokból és hallgatókból álló kaposvári Napkerék Egyesület széleskörű tevékenységet folytat. Szerepet játszik közel 50 civil szervezet segítésében, népismereti oktatásban, beás nyelvi képzésben, illetve táboroztatásban. Mindemellett antidiszkriminációs előadásokat tart és egészségügyi programokat szervez a halmozottan hátrányos helyzetűek segítése érdekében.
A bemutatkozásokat követően Nagy Pál: Tanulmányok a magyarországi beás cigányokról című könyv bemutatója következett, majd pedig az egyetem aulájában a 100 legszegényebb – kiállítás megnyitójára került sor, amelyen beszédet mondott Illés Márton, a Kurt Lewin Alapítvány munkatársa.
A második nap plenáris előadásokkal kezdődött. Felszólalt többek között Forray R. Katalin is, aki a Pécsett és térségében található oktatási innovációkat mutatta be. Demonstrálta az általa vezetett pécsi Romológia tanszéket, valamint az ugyancsak pécsi Gandhi Közalapítványi Gimnázium és Kollégiumot. A gimnáziumba főleg a dél-dunántúli régióból, Baranya, Somogy és Tolna megyéből várnak gyerekeket, de van lehetőség távolabb lakók számára is az ott tanulásra. Magyarország egyetlen roma nemzetiségi gimnáziumában immár több százan tették le sikeresen az érettségi vizsgát. Az óriási hátránnyal bekerült gyerekek esetében ez hatalmas teljesítmény, hiszen esetükben az érettségi megszerzése sokkal nagyobb kihívás, mint azoknak a társaiknak, akik középosztálybeli környezetben, könyvek között nőhetnek fel.
Dr. Varga Aranka inkluzív pedagógiai módszerek fogalmi tisztázása – miszerint a diákok különbözőségeinek felismerése a cél, emellett a felértékelés, az önálló személyiségként kezelés – után Zsolnay János mutatta be a szegregációs tendenciákat a pécsi általános iskolákban. Megállapítása szerint a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek iskolai sikerességének, illetve továbbtanulásának legfőbb akadálya a közoktatás dezintegráló funkciója. Kutatására hivatkozva kijelentette, hogy a szegregáció évről évre növekszik az önkormányzatok erőfeszítése ellenére is. A roma gyerekek 33%-a jár roma többségű osztályba, ez az arány növekedett a korábbi évek adataihoz képest.
A második nap további részében két szekciógyűlés zajlott egy időben, ahol a konferencián részt vett szervezetek bemutatták kutatásaikat. A HÖOK Mentorprogram kutatását Szűcs Gabriella mutatta be. Ezen kutatás módszerében kérdőívezés, illetve több fókuszcsoport vizsgálatot alkalmazott, célcsoportja pedig mentorok valamint mentoráltak voltak. A kutatás elsősorban a mentorprogram hatékonyságára próbál rávilágítani, a résztvevők vélekedésére a programról. Szűcs Gabriella beszélt továbbá az Arany János Programról is, melyet elsősorban a középiskolások körében hirdetnek meg. Az AJP lényege a tanulók felkészítése az egyetemre pályaorientáció, utánkövetés segítségével. Az előbbit pályaorientációs táborok megrendezésével próbálják megvalósítani. Ez azért különösen fontos, mert a felvételiző diákok között egy „aszimmetrikus információs háló” van jelen, ami egyes diákokat háttérbe szorít másokkal szemben. Erről már Kemény János, a Studium Generale (SG) – a Budapesti Corvinus Egyetem hivatalos érettségi előkészítőjének – elnöke beszélt. Véleménye szerint a vidéki fiatalok nincsenek megfelelően informálva a budapesti egyetemekről, ezért meg sem fordul a fejükben oda jelentkezni. Az alulinformáltság mellett fontos tényező az önbizalom hiány. Kemény azonban felhívta a figyelmet arra, miszerint a SG arra törekszik, hogy ne az anyagi háttér, hanem a tudás legyen fontos. Emellett rávilágított arra is, hogy a jelenlegi felvételi pontrendszer nagymértékben támogatja a hátrányos helyzetűeket.
A konferencia remek alkalmat adott arra, hogy a hátrányos helyzetű diákok és hallgatók esélyegyenlőségért küzdő civil szervezetek és szakkollégiumok megismerhessék egymás tevékenységét, valamint kutatásaik eredményeit megoszthassák szakmabeli társaikkal. A Wlislocki Henrik Szakkollégium által megrendezett konferencia kiváló kezdeményezés volt a társadalmi felelősségvállalás tekintetében.
