Bank a közösségekért
A Nyugat-Európában már évtizedek óta működő közösségi bankok a fenntartható fejlődést és az átlátható, etikus működést helyezik előtérbe. Magyarországon idén, 2010-ben alakult az első ilyen pénzintézet, a MagNet Magyar Közösségi Bank. Magáról a közösségi bankszolgáltatásról, a MagNet stratégiájáról, céljairól Fáy Zsolt a magyar közösségi bank elnöke és Mihálovics András szakújságíró, a RadioCafé Milliók reggelire című műsorának szerkesztője beszélt az Egál május 11-ei adásában.
A közösségi pénzintézetek közös jellemzője, hogy a hagyományos kereskedelmi bankokkal szemben üzleti döntéseik során azok társadalmi, környezetvédelmi, közösségi hatásait egyaránt figyelembe veszik. Bár számukra is fontos a nyereség, haszonrésük általában alacsonyabb a hagyományos bankokénál. Közös céljuk az átlátható működés, illetve az, hogy jelentős társadalmi vagy környezetvédelmi értéket képviselő fejlesztésekbe fektessék be ügyfeleik pénzét, illetve a társadalmi felelősségvállalásra érzékeny vállalatoknak hitelezzenek.
A MagNet Magyar Közösségi Bank a HBW Expressből alakult, tulajdonosa 30 százalékban a Caja Navarra, Spanyolország egyik legismertebb közösségi takarékpénztára.
Elsődleges céljuk, hogy a fenntartható fejlődést szolgálják. Fáy Zsolt elmondása szerint a leendő hitelezési politikában előtérbe helyezik majd azokat a kezdeményezéseket, amelyek valódi értékeket hoznak létre és kizárják azokat, amelyek tevékenységükkel károsítják a környezetüket.
A bank kiemelt területekként kezeli majd a biogazdálkodást, a zöldenergia fejlesztési lehetőségeket, a környezet és természetvédelmet, a kutatás-fejlesztést, a munkahelyteremtést, a szociális célokat és az egészségügyi ellátást szolgáló beruházásokat.
Mindebbe, elképzelésük szerint, ügyfeleiknek is teljes betekintést biztosítanak majd. Nyugat-európai modell alapján a betéteseket rendszeresen tájékoztatni fogják, hogy a banknál elhelyezett pénzük mekkora összeggel járult hozzá a bank nyereségéhez.
Az évente elért banki nyereség 10 százalékának felhasználásáról a betétesek döntenek. Ez úgy történik, hogy a közösségi adományozási program keretében a betétesek az elhelyezett pénzük arányában dönthetnek arról, milyen civil szervezetnek, alapítványnak adják nyereségrészüket.
A betétesek negyedévente meghatározhatják azt is, mennyi kamatot kérhetnek a betétük után.
Ez a fajta banki rendszer abban különbözik egy alapítvány vagy szervezet támogatásától, hogy itt az ügyfél nem odaadja, hanem megforgatja a pénzét. Amíg nincs rá szüksége addig is jó ügyet szolgál.
A MagNet-nél mások a hitelezési szempontok, mint a hagyományos bankoknál. Utánajárnak az ügyfélnek, a dolgok mögé néznek, inkább ez alapján döntenek, mint a különféle mutatók alapján, mondta Fáy Zsolt.
Ez persze nem jelenti azt, hogy a banki szabályok ne vonatkoznának rájuk ugyanúgy, mint a többi pénzintézetre. Ugyanúgy fektetnek be, ugyanúgy vizsgálják a hitelképességet, kockázatokat, az alap mozgatórugók ugyanazok, mint a hagyományos bankoknál.
A különbség az, hogy ez a fajta rendszer átláthatóbb, mint az átlag és valamilyen módon irányíthatják a befektetők, hogy mire menjen a pénzük.
Fáy Zsolt bevallása szerint az egyik leglényegesebb különbség, hogy ők nem akarják degeszre keresni magukat. Nem nagy nyereségtartalmú és nagy kockázati tényezővel járó üzletekre hajtanak, sokkal inkább a biztosabb üzletmenettel rendelkező intézmények, szervezetek, alapítványok támogatása a cél. A végső döntés a személyes bizalmon, az ügyfél megismerésén alapul.
Mihálovics András szerint egy ilyenfajta alulról jövő kezdeményezés kettő esetben örvendhet népszerűségnek. Az első az, hogy a társadalmi fejlettség van olyan szinten, hogy a befektetők felismerjék a közösségi bankokban rejlő lehetőséget, és ki is használják ezt. A másik eset, hogy van egy olyan hitelfelvevő réteg az adott országban, aki azért lát fantáziát egy ilyen közösségi pénzintézet létrehozásában, mert a hagyományos bankok látóköréből kiesett.
A kérdés az, hogy nálunk, Magyarországon jelen helyzetben fennállnak vagy megteremthetőek-e a fenti feltételek.
Mihálovics András véleménye szerint a magyarok rendkívül árérzékenyek, minden lépésünket ez a tulajdonság motiválja, így a bankunk kiválasztását is.
Fáy Zsolt elmondta, hogy nem járunk rosszabbul ezzel a bankkal, hiszen ugyanakkora kamatot is választhatunk (5%), mint a hagyományos bankoknál. Tehát versenyképes a MagNet a banki szférában.
A döntésnél érdemes figyelembe venni, az előbbi tényt, hogy nem járunk rosszabbul ezzel a megoldással, illetve azt, hogy ha van beleszólásunk, hogy pénzünkből melyik szektort támogassák, akkor segíthetünk az ország fejlesztésében is. Amire valljuk be, nagy szükség van mostanában.
