Mire jó a Civil Sziget?

2010-08-23

SzocHáló | Illés Márton

Magyarország legnagyobb, nemzetközi fesztiválján, ahol naponta 70 ezer ember fordul meg, és több mint 30 helyszín számtalan színes-szagos-zenés programja közül választhat, a legkülönfélébb étkek és itókák tengerében dúskálhat, kikre számíthatnak a Civil Sziget apró fehér sátrai, ahol elvétve vannak sztárok, és délután már a saját hangját is alig hallja az ember.

A Civil Sziget már akkor is hozzátartozott a Sziget Fesztivál programjához, amikor még nem lehetett bankautomatákba, „wordfood”-ba és DJ-kbe botlani lépten nyomon. Amikor még a nagy színpad környékén is nőtt fű, lehetett benne heverészni, és nem lepődtek meg, a pultnál minket leszólító külföldiek azon, hogy mi ebből a városból/országból származunk. Azóta nem csak a fesztiválon, hanem a Civil Szigeten is sok minden változott. Amióta például a Szigetet önkéntes munkával és járulékos programokkal gazdagító civil szervezetek képviselőitől is – igaz kedvezményes – jegyek vásárlása ellenében engedik be a szervezők (immáron három éve) a résztvevő szervezetek összetétele is nagyban átalakult.

 

Az itt jelenlévő 60 szervezet és csoportosulás negyede egyáltalán nem NGO, hanem hatóság, önkormányzati vagy kormányzati szervezet, közintézmény stb. Az ebből következően bizonyos szempontból már csak nevében Civil Sziget programjai azonban mégsem sokat változtak. A legtöbb helyen lehet nyerni valamit, információkat szerezni különböző témákban, esetleg kézműveskedni, teszteket kitölteni, és ami a legfontosabb: beszélgetni. Hiszen a Sziget bármely pontján lehet együtt ropni ezredmagaddal legkülönfélébb zenékre, le lehet szólítani bárkit, és a pultos lányt is fenn lehet tartani néhány mondat, egy mosoly erejéig, de olyan helyszín alig akad, ahol húsz percig vagy még tovább személyesen velünk foglalkoznak, hivatalból beszélgetnek velünk, ráadásul mindezt ingyen.

 

Az elmúlt években sok szervezet próbált minél vonzóbb programokkal, hívogatóbb PR-rel becsalogatni embereket, hogy többen nézzenek végig egy filmet, vagy hallgassanak meg egy beszélgetést. Ezek a kísérletek a legtöbb esetben azonban kudarcot vallottak, hiszen frontális programok terén annyira gazdag a kínálat, hogy érthető, kevesen állítják össze a programjaikat aszerint, hogy nehogy lemaradjanak egy szakértői kerekasztal-beszélgetésről. Ugyanakkor az sem meglepő, hogy a Sziget számos szolgáltatásának és általános hangulatának hatására, melyben az ember könnyen érezheti egy pontnak magát, akinek csak fogyasztania kell, sokaknak önmaguk teljes delíriuma helyezése helyett (vagy mellett) arra is igényük van, hogy személyes szolgáltatást, kapcsolatot, feladatot, kérdést vagy választ kapjanak.

 

Véleményem szerint tehát a Civil Sziget vonzerejének kulcsa, egyúttal fejlődésének lehetősége abban áll, hogy mennyiben tud személyre szabott, interaktív kapcsolatot létrehozni a szigetlakókkal. A konfekciószolgáltatások és a csilli-villi attrakciók terén azonban eleve esélytelen a széles konkurenciával szemben.

 

A 2010-es Civil Sziget programjai


cikk értékelése
5.00 (2 szavazat)
címkék:


A Tesco és a Sanofi az idei Good CSR díjazottak

Budapest, 2011. december 8. Átadták a Good...

Átadták a CSR Hungary Díjakat

Átadták az idei CSR Hungary díjakat: 2011....