2003/2
A szegénység pszichológiai vonatkozásai
2003-07-11
Elõre kell bocsátanom, hogy nem a szegénység pszichológiai okait keresem. Felettébb elavult, sõt elõítéletes nézeteket terjesztenék, ha ezt tenném. A modern szociális munka már legalább fél évszázada meghaladta a szegénység pszichopatológiai szemléletét, mely az áldozatok vádolásához vezetett. Világosan kell látnunk, hogy a szegénység társadalmi tény, társadalmi összefüggésekbõl következik. Semmiféle pszichopatológiai jelenség nem vezet okvetlenül szegénységhez. Még akkor is így van ez, ha a kukázó hajléktalanok jó része pszichiátriai beteg. Még akkor sem gondolhatjuk, hogy aki szegény, az maga tehet róla, ha valóban ismerünk olyan embereket, akik visszautasítják a segítséget, és inkább élnek a szélsõséges nyomorban, semmint hogy felhasználnák a szociális gondoskodás által nyújtott lehetõségeket. Ez utóbbiak nagyon kevesen vannak, és esetükben is elég nehéz eldönteni, hogy nem a segítõ valamiféle "ügyetlensége", hozzá nem értõ viselkedése teszi–e lehetetlenné a megfelelõ segítõ kapcsolat kialakulását. Tehát ha vannak is olyanok, akik maguk választják a nyomort, ezek a szabályt erõsítõ kivételeknek tekintendõk, és nem magának a szabálynak.
A társadalmi tõkérõl röviden
2003-07-11
A marketinggel és a vezetéselmélettel foglalkozó közgazdászok sokkal elõbb vették észre, mint a szociológusok, hogy a 20. század végéhez közeledve valami megváltozott az emberi kapcsolatokban. Megszületett a "konfetti–társadalom" leírása, amelyben az emberek közötti különbségeket már nem annyira a státus és a pozíció, hanem az élethelyzet, az életút és az életstílus különbözõsége határozza meg . Egyre gyakrabban beszélnek az összemosódott, töredezett és a kapcsolt társadalomról, amelyben a digitalizáció attitûd és kompetencia alapon kapcsolódnak össze az emberek . Francis Fukuyama a nagy visszhangot kiváltott Bizalom címû könyvében nem kevesebbet állít, mint hogy a társadalmi tõke lesz az az erõ (õ ezt némileg beszûkítve a bizalommal azonosította), amely a modern társadalmak sikerét biztosítja. Megítélése szerint a 21. századi társadalmak bizalom nélkül "sose tudják majd hasznosítani az információs technika hatékonysága kínálta elõnyöket"
Az Európai Parlament – választások és kampányok
2003-07-07
Az Európai Parlament és a választások rövid története.
Válság után
Szegények, munkanélküliek, cigányok, versenyképtelenek
2003-07-07
Kornai tanulmánya óta többen írtak már a transzformációs válságról, de jelenleg az az általános vélekedés, hogy a válságon túljutottunk. A transzformáció megtörtént, 1997 óta folyamatos a gazdasági növekedés, és a termelés már 2000–ben elérte, sõt felülmúlta az 1989–es szintet.
A gyermekvédelmi probléma mint társadalmi konstrukció
2003-07-07
1. A gyermekvédelmi probléma–kategóriák általában
Vajon ki merne vitatkozni azzal, hogy a gyermekeket meg kell védeni a veszélyektõl? Ám ha jobban utánagondolunk, a kijelentés olyannyira triviális, hogy voltaképpen semmit nem mond arról, miféle helyzetek kezelése tartozik a gyermekvédelemre. A "megvédeni a veszélyektõl" kijelentés ürességét legjobban egy anekdota világítja meg: Amikor a gyerek hazaérkezik a templomból, édesanyja megkérdezi, hogy mirõl prédikált a pap. – A bûnrõl – hangzik a válasz. – És mit mondott a bûnrõl? – kérdezi az anya. – Helytelenítette – válaszol a gyerek. A történet komikuma abban rejlik, hogy a gyerek formailag mondott valamit a prédikációról, ám tartalmi értelemben semmiféle információval nem szolgált. Ami bûn, arról a társadalomban elfogadott értékek szerint nem lehet másként nyilatkozni (kiváltképp egy templomi prédikációban), mint elítélõ módon. Nem kérdéses, hogy a bûnt "helyteleníteni" kell. Az már sokkal izgalmasabb kérdés lenne, hogy mi számít bûnnek, és hogy – túl a helytelenítésen – kinek mit kell tennie a bûnök elkerülésére.
Mentális higiénénk
2003-07-06
Székely József Iván: "Drog, szex, téveseszmék, egészség" (Miért betegek a magyarok? A mentálhigiéné fõiskolai tankönyve) Székesfehérvár, 2002, Kodolányi János Fõiskola
Rendkívül gazdag és érdekes világgal találkozik, aki Székely József Iván könyvét kezdi el olvasni. Fõként annak érdekes ez a világ, aki szeretne többet tudni az ember életfolyamatairól, egészségrõl és betegségekrõl, a lélek hányódásairól és a test mûködésérõl. Továbbá gyógyító, kábító, nyugtató, mérgezõ szerekrõl s arról is, miért és hogyan válunk függõvé ezek által. A Drog, szex, téveseszmék, egészség címû kötet tehát elsõsorban nekünk szól, akik társadalommal, szociálpolitikával, szociális gondozással, oktatással, neveléssel és más "emberi ügyekkel" foglalkozunk, miközben – mint jelen sorok írója – alig tudunk valamit a modern természettudományokról.
Idõmetszetek egy tanyaközpont életébõl
2003-07-06
A második világháború elõtt Hódmezõvásárhely határában 6 ezer tanyán 24 ezren éltek. A város 61 ezer lakosából családtagjaikkal együtt 14 ezer lelket számláltak a nincstelen földmunkások, 24 ezret a földtulajdonosok, de ezek négyötödének legföljebb 25 kataszteri holdja volt.
Megjelenítve 1 - 7, összesen 9