Bevezető szöveg:
A második témakörben az oktatás és továbbtanulás jelenkori helyzetét, aktuális kérdéseit járjuk körül, ezen belül az iskolai jogok, az állásinterjú, pályaválasztás, és a hazai roma népismereti oktatás résztémaköreinek földolgozásához kívánunk segítséget nyújtani.
A részterületek témái részben behatárolják, hogy milyen korú gyerekekkel lehet kipróbálni őket, mindazonáltal azt gondoljuk, hogy minden résztéma éppoly fontos lehet a 7-től 12. osztályos tanulók számára. Az iskolai jogok ismerete és a demokratikus szabályalkotás értelme és hatása már jóval a beiskolázás előtt hatással vannak – kiemelten a hátrányos helyzetű, gyakorta roma származású – gyerekekre. A jog helyes alkalmazása és értelmezése az iskolai élet mindennapjaiban kardinális szerepű, a kiszolgáltatottabb társadalmi csoportok számára pedig egyenesen létkérdés.
A pályaválasztás témakörnél nagyon fontosnak tartjuk, hogy az adott társadalmi, szociális viszonyokon belül, a lehetőségek felé nyitottan történjen a feldolgozás. tisztában vagyunk a roma társadalmat sújtó előítéletek és szociális hátrányok lehetséges következményeivel, ez azonban nem vethet gátat a gondolkodásunknak! Hiszünk benne, hogy mindannyian teremtői vagyunk a társadalmi és munkaerő-piaci környezetünknek. A jellemzőiről és kihívásairól való gondolkodás, a roma népismereti órákon való, pedagógus által irányított, moderált tematikus beszélgetés és kutatómunka a fejlődés, előrelépés lehetőségét is nyújthatja.
|
Az alábbiakban - miként más témák esetében is - találhatsz:
|
Óravázlat:
Témakör: oktatás
Téma: diákjogok
Oktatási célok:
1. ismeretszerzés
a. jogok, jogállam
b. kisebbségi jogok
2. fejlesztő munka
a. kommunikációs készség
b. vitakultúra
c. elemzőképesség
|
Tartalom |
Készségek fejlesztése |
Módszer |
Eszköz |
Idő |
Megjegyzés |
|
BEVEZETÉS, RÁHANGOLÓDÁS
|
• Kritikus gondolkodás
|
Körben ülve a tanár által moderált beszélgetés |
Nincs |
10 perc |
Az előzetes ismeretek föltérképezése nyomán előjönnek a személyes élmények. Az ezekről való beszéd, a kortársak és a te kérdéseid, válaszaid sok információt adnak arról, hogy milyen a gyerekek attitűdje a jogszabályok, a törvények tekintetében. Ezeket az információkat érdemes az óra további részében is figyelembe venni, építeni rájuk, visszacsatolni a feldolgozás során az itt elhangzottakhoz. |
|
FELADAT
Brainstorming (ötletroham) az iskolai jogokról
Soroljatok föl minél több iskolával, oktatással kapcsolatos jogot! |
• Innovatív gondolkodás
|
Csoportosan egy központi helyen lévő tábla/flip chart körül az adott témáról kötetlen, de irányított ötletelés |
• Tábla/flipchart
|
10 perc |
A brainstorming szabályai:
• Mindenki szabadon elmondhatja az ötletét
Amennyiben a gyerekeknek nem, vagy alig jut eszükbe diákokat érintő jog (azért hagyj időt, hátha…), segíthetsz nekik. Ehhez mi is adunk segítséget, amit az óravázlat alatt találsz.
|
|
FELADAT
A gyerekek 3-4 fős csoportokban dolgozva válasszanak ki egyet a táblán összegyűjtött jogok közül.
A kiválasztásra került jog kapcsán három dologra adjanak választ:
1. Csoportmunkában vitassák meg és hozzanak rá példát, hogy a napi gyakorlatban hogyan sérülhet az adott jog?
|
• Absztrakt gondolkodás
|
3-4 fős csoportokban dolgoznak, közös véleményüket nagyalakú papírra rögzítik. |
• nagyalakú (A2-es) papír
|
15 perc |
Mielőtt elkezdenék a csoportmunkát, érdemes megbizonyosodni arról, hogy minden világos-e a feladattal kapcsolatban. Itt ismét előkerülhet, hogy bizonyos fogalmakat nem ismernek, például érdemes megbeszélni, hogy mi a jogsértés, és mit értünk szabályalkotás alatt, hiszen e fogalmak adják a feladat lényegét.
A jogszabályalkotás feladata talán önmagába futó logikának tűnhet, de csak akkor, ha nem feladatként tekintünk magára a szabályalkotásra. Ebben a feladatban tehát nem az az elsődleges, hogy a jogsérelmet át tudják-e fogalmazni szabállyá a gyerekek – bár ez sem annyira könnyű –, hanem az, hogy fölismerjék és megtapasztalják, hogy a szabályalkotást mindig vita előzi meg. A szabályalkotás során értékek és érdekek mentén határozunk. Az apró hangsúlyok is jelentést nyernek. A szabályok betartása akkor várható leginkább, ha konszenzus eredményeként született.
|
|
A beszámolókat követően adj lehetőséget, hogy a többi csoport kérdezzen, reagáljon az elhangzottakra.
|
• érvelési képesség
|
A csoport-szóvivők egymás után bemutatják a csoportmunka eredményét a többi csoportnak.
|
Blu Tack a papírlapok rögzítéséhez |
A szóvivők számára érdemes szabott időkeretet adni, különösen ha szerteágazó témát kell összefoglalni.
|
A szóvivők számára érdemes szabott időkeretet adni, különösen ha szerteágazó témát kell összefoglalni. |
|
A következő órán a téma feldolgozása folytatható.
Elemzési szempontok, melyet otthoni átgondolásra is föl lehet adni a gyerekeknek:
• Miért ezt a jogot választottátok?
|
• Absztrakt gondolkodás
|
|
|
|
A feldolgozás szempontjai összhangban vannak a szabályalkotás céljaival. Ha ezeket a területeket, kérdéseket végigbeszélitek, föltárul a jogok és szabályalkotás viszonya: a közösségi együttműködési keretek lefektetésének célja és értelme. |
Melléklet: Szeretnénk plusz segítséget nyújtani a munkádhoz, és az óravázlat földolgozásához
Tantárgy-koncentráció:
Állampolgári ismeretek:
például:
- Diákjogok a különböző kultúrákban
- Diákok érdekvédelmi szervezetei Magyarországon és a világ más tájain
Történelem:
például:
- A diákjog alakulása a XX. században
- Az Európai Diákjogi Charta megismerése
Irodalom, nyelvtan:
például:
- Móricz Zsigmond – Légy jó mindhalálig
- Szövegtan, stilisztika
Feladatok:
1. feladat:
Állásinterjú szimulálása:
Az iskolai tanulmányok szoros kapcsolatban vannak a munkaerő-piaci elhelyezkedéshez szükséges tudás, készségek és képességek elsajátításával. Jelen feladatban annak szimulálására van lehetőség, hogy mi történik egy állásinterjú során, milyen érzés a szereplők bőrében lenni. A gyakorlat által lehetőség nyílik beszélni a roma kisebbség hátrányairól és lehetőségeiről az állásinterjúk esetében, arról, hogy miként lehet fölkészülni az interjúra, milyen érvelés és viselkedés, attitűd lehet eredményes, biztosíthat sikert az álláskereső számára.
A szerepjáték előtt ezért mindenképpen érdemes beszélgeti a témáról a gyerekekkel. Ehhez hasznos eszközök:
- Nyíltan beszélni a roma kisebbséget érintő előítéletek szerepéről az álláskeresés tekintetében. Megkérdezni, hogy vannak-e személyes élményeik és/ill. mik azok.
- Közösen önéletrajzot készíteni vagy kiosztani minta önéletrajzokat, melyek alapján megírhatják a sajátjukat.
- Megbeszélni, hogy mi a különbség az önéletrajz és a motivációs levél között. Elbeszélgetni arról, hogy mi álmaik állása, valamint mihez szeretnének kezdeni az iskola után?
A ráhangoló és az előzetes ismereteket mozgósító beszélgetést követően ossz ki szerepkártyákat, melyen rövid információ van az interjúztató és álláskereső
• személyéről (múltja, jelene)
• motivációiról
• tudásáról
• igényeiről
• szándékairól, vállalásairól
A gyakorlat során a gyerekek párokba rendeződve játsszák el a szituációs gyakorlatot. Akár többször párt és szerepkört is cserélhetnek, érdemes ezért bővebben meghatározni a rendelkezésre álló időt.
A páros munka után, ha van önként jelentkező, eljátszhatják a többieknek a számukra legkedvesebb jelenetet, mely tapasztalatait közösen meg lehet beszélni.
|
Elemzési szempontok:
|
2. feladat:
A roma kisebbségi oktatás helyzete Magyarországon:
Bemutató és információt nyújtó óra az országban működő és/illetve a közelmúltban működött főbb roma kisebbségi oktatási intézményekről, kezdeményezésekről. A földolgozáshoz 4-5 fős csoportokban készüljenek föl a gyerekek egy-egy intézményből, melyekről 10 percben kiselőadást tartanak a többi csoport számára. A földolgozás menete tetszőlegesen változtatható a oktatás célja szerint. Amennyiben több órában kerül földolgozásra a téma, bővebb lehetősége van diáknak-tanulónak egyaránt, hogy izgalmas, élményt adó kutatómunkát végezzen.
A feladat során először Te dolgozol. Ismertesd a feladatot a gyerekeknek!
Végezzenek kutatómunkát a Magyarországon működő roma kisebbségi oktatási intézményekről. A kutatás során használjanak minél több forrást és eszközt, engedjék szabadjára a fantáziájukat. A kutatómunka eredményét kiselőadásban fogják bemutatni a többi csoportnak.
Adj rövid információt a választható intézményekről! Példák a lehetséges oktatási intézmények közül:
• Gandhi Közalapítványi Gimnázium és Kollégium, (Pécs, Dél-Dunántúl)
• Kalyi Jag Roma Nemzetiségi és Számítástechnikai Szakiskola (Budapest)
• Dr. Hegedűs T. András Alternatív Alapítványi Szakiskola, Középiskola és Kollégium (Szolnok, Észak-Alföld)
• Don Bosco Szakképző és Általános Iskola (Kazincbarcika, Észak-Magyarország)
• Józsefvárosi Tanoda (Budapest)
• Collegium Martineum (Mánfa, Dél-Dunántúl)
• Romaversitas (Budapest)
Adj szempontokat a feldolgozáshoz.
|
Példaként mi is adunk párat:
|
Forrásként használható:
• az intézmény honlapja
• telefonos interjú egy ott dolgozó tanárral
• az internetes közösségi site-okon (iwiw, facebook stb.) interjú ott tanuló diákkal
• a Soros Alapítvány honlapjáról elérhető, a Kurt Lewin Alapítvány által végzett kutatási beszámoló vonatkozó oldalai
• internetes hírportálok, illetve roma tematikájú honlapokon található vonatkozó újságcikkek, riportok, híranyagok
|
Értékelési szempontok: E kérdések abban nyújthatnak segítséget, hogy részletesen tudjátok elemezni a feladatot. A válaszok segítségével megtudhatod, mitől lesz a csoportod számára érdekes, sikeres egy feladat.
|
A tanulók demokratikus vitára sarkalására és moderálására alkalmas módszer:
• Az előadást és a befogadást egyaránt segíti, ha vizuálisan is követhető – érdemes nagyalakú papírra (A2-es) vázlatot készíte(t)ni vagy bármi más módon illusztrálni a kutatás eredményeit.
• Az előadásokra maximum 10 perc álljon rendelkezésre. Ezen időkeret soknak tűnik, mégis nehéznek bizonyulhat a téma és az összegyűjtött ismeretek adott időkeretbe szerkesztése.
• Az előadás ideje alatt a hallgatóság soraiból ne lehessen közbeszólni.
• Az egyes előadások után biztosíts lehetőséget a hallgatóság számára, hogy kérdezzenek, hozzászóljanak.
• A kérdésekre a fölkészülő csoport bármely tagja válaszolhat.
• Ha senki sem tud válaszolni a kérdésre, érdemes fölírni és a következő órán visszatérni rá.
A tanulók gyűjtőmunkájának motiválására és koordinálására alkalmas módszer:
• A gyűjtőmunkára elegendő, de nem túl sok időt érdemes biztosítani. A szűk időkeret a szervezési, feladat-megosztási, kölcsönös felelősségi körökre híja föl a figyelmet. Vigyázni kell ugyanakkor, hogy túl kevés időt se adj, mert akkor pedig az esélytelenség érzése csökkenti a teljesítményt.
• Érdemes mindig döntési szabadságot hagyni a gyerekeknek, hogy a rendelkezésre álló lehetőségek közül melyikkel szeretnének foglalkozni. A szabad témaválasztás lehetőséget ad az önkéntes csoportalakításra is.
• A keretekben előzőleg szükséges közösen megállapodni. A keretek/szabályok kialakításába mindenképpen vegyenek részt a gyerekek is, hiszen ezen szabályok betartására kéred őket. Ha magukénak érzik a szabályokat és célokat – ennek kulcsa, hogy véleményüket kikéred, közösen alkotjátok meg őket –, akkor egymástól is elvárják betartásukat, egymást is ösztönzik a munkára.
• Motiváló lehet, ha a létrehozott gyűjtés, kutatás eredményét föl lehet tenni az internetre, az iskola honlapjára vagy egy külön, a népismereti csoport által működtetett honlapra.
• A munka eredménye föltölthető ezen honlapra is!