Bevezető szöveg

A harmadik témakörben a szociális viszonyokat járjuk körül, ezen belül is a település, lakóhely, lakásviszonyok, munkavállalás, munkanélküliség, szociális segély résztémákat. Úgy gondoljuk, ezek feldolgozásakor kiemelten fontos, hogy ne csak tartalmilag legyen helytálló a tananyag (ezzel most csak érintőlegesen foglalkozunk), hanem módszertanában is olyan eszközökkel kerüljön földolgozásra, melyek: az előítéletek tudatosításához, a sztereotipikus gondolkodás visszaszorításához járulnak hozzá. E módszerekkel az a célunk, hogy ezek helyét a széles társadalmi, szociális környezetet mozgató kritikus gondolkodás vegye át.

A kidolgozott óravázlat, továbbá a két feladat a jelenkori munka-, lakás- és szociális viszonyokra reflektálnak, azok kreatív feldolgozására kívánnak ösztönözni Téged, kedves pedagógus, és munkád közvetítésével a roma népismeretet tanuló gyerekeket.  A gyakorlatok során arra törekedtünk, hogy részben a hagyományos tanórai keretekhez és tartalomhoz – népismeret, népköltészet –, részben a 21. századi magyar munkavállalási és szociális környezethez – lakásviszonyok, foglalkoztatás – illeszkedjenek.

Fölmerülhet Benned, hogy a feladatok csak részben elemzik a romaság szociális viszonyait. Ebben teljesen igazad van. Miként azt a bevezetőben is megfogalmaztuk: célunk olyan módszertani segédanyag készítése volt, mely integrált oktatásban, akár osztályfőnöki vagy más tanórákon is alkalmazható, miközben elsősorban a hazai cigányság életével és kultúrájával foglalkozik. E feldolgozási mód tehát nem eltereli, hanem kiszélesíti a téma hatókörét és a Te lehetőségeidet.

Óravázlat

Témakör: szociális viszonyok

Téma: a szociális viszonyok megjelenése a népköltészetben

Oktatási célok:

1. Ismeretszerzés

a. Népköltészet témakörben

b. Szociális viszonyok témakörben

2. Fejlesztő munka

a. Elemzőképesség

b. Reflektív gondolkodás képessége

c. Együttműködés

Kulcsfogalmak:

népköltészet, néphagyomány, hátrányos helyzet, szociális probléma

Tantárgy-koncentráció:

• Zene

például:

Népdalok

Műdalok

• Irodalom, nyelvtan

például:

Népköltészet – a népköltészet és irodalmi földolgozása például Arany János költészetében

Realista regény – Móricz Zsigmond, Mikszáth Kálmán, Illyés Gyula

Műnemek – milyen kapcsolatban vannak a különböző műnemek a néphagyománnyal, népköltészettel?

Szövegtan, stilisztika

Humor

• Történelem

például:

Történelmi események megőrzése a néphagyományokban

Szociális problémákra születő állami programok – földosztás

Feladatok

1. feladat:

LAKÁSVISZONYOK AKKOR ÉS MA

A szociális élethelyzet egyik meghatározó eleme a lakó- és életkörülmények. A lakhatási viszonyok, lehetőségek, a munka és lakóhely/lakáskörülmények összefüggései sok roma család esetében (is) problémát jelentenek, ezért érdemes erről nyíltan beszélgetni a gyerekekkel. A témakör földolgozásához ajánljuk a Hattyúdal című film (fekete-fehér magyar játékfilm, 96 perc, 1963) közös megnézését és az azt követő beszélgetést. A filmben nem a cigányság lakáskörülményeiről van szó, hanem sokkal inkább a szegénység és a szabad döntés, tisztesség és becsület mindnyájunkat érintő kérdéseiről. A film főszereplője egy tamburás, zenész, életmódjában pedig több olyan elem is található, melyet a sztereotípikus gondolkodás jelenünkben a romasághoz társít. A film lehetőséget ad mindezen jellemzők tágabb társadalmi összefüggésbe helyezésére, az ezekről való nyílt és moderált beszélgetésre a gyerekekkel.

A film cselekménye a kádári Magyarországon játszódik. Az ekkori közállapotok illetve a rendszerváltás hozta változások a mai napig alapjaiban határozzák meg többek között a hazai cigányság életkörülményeit.

FILMELEMZŐ ÓRA

RÁHANGOLÓDÁS, ELŐZETES ISMERETEK FÖLTÉRKÉPEZÉSE, AKTIVIZÁLÁSA

Mielőtt megnéznétek a filmet, érdemes beszélgetni a gyerekekkel arról, hogy miként látják ők saját és (tágabb) családjuk lakás- és munkakörülményeit.

Ezt követően pár mondatban vezesd föl a filmet és adj szempontokat, amelyekre érdemes a film megnézése közben figyelni.

Pár sorban a filmről:

Tamburás, az öreg csavargó egy épülő lakótelep szomszédságában vert tanyát. Lepusztult kalyibáját "Villa Negrának" hívja, és ide gyűjti a megszorult fiatalokat. Lopásból, alkalmi munkából tartják fenn magukat, máról holnapra élnek. A fiatalok azonban többre vágynak. Van, aki visszaül az iskolapadba, a többiek pedig dolgozni kezdenek. Más, jobb életet akarnak élni, így Tamburás egyedül marad. A keserédes történetet azóta is népszerű filmslágerekkel tették még vonzóbbá az alkotók.” 

A VILLANEGRA ROMÁNCA - PÁGER ANTAL, a dalbetét-videó elérhető a multimédiatárban.

2. feladat:

Végezzetek kutatómunkát a környezetetekben élők között a munka világa témakörben. A kutatómunka célja, hogy minél többféle korosztály, érdeklődési és munkaterületbe nyerjenek bepillantást a gyerekek. A témát sokféleképpen föl lehet dolgozni, az alábbi feladatismertetés részben gondolatébresztő kíván lenni Számodra, részben egy lehetséges földolgozás vázlata.

A gyakorlat célja, hogy úgy járják a gyerekek körbe a munka világának szerteágazó témakörét, hogy a földolgozás módja és a kiválasztott témaszegmens is az érdeklődésük szerint alakuljon. A gyakorlat során – mely részben a projektmódszer elemeit használja – Te mint koordinátor veszel részt a munkában Segíted a csoportokat, gyerekeket abban, hogy a használják a fantáziájukat, kreativitásukat és a lehető leghatékonyabban működjenek együtt.

RÁHANGOLÓDÁS, ELŐZETES ISMERETEK FÖLTÉRKÉPEZÉSE, AKTIVIZÁLÁSA

Mielőtt belefognál a feladat szervezési részébe, érdemes ráhangoló, bevonó beszélgetést szervezni arról, hogy a csoportodban lévő gyerekek mit gondolnak a munka világáról. Ehhez segítő kérdések:

• Milyen munkát szeretnél végezni az iskola befejezése után? Mi álmaid állása?

• Számotokra mi a fontos a munkában?

• Mit tekintenétek sikernek a felnőtt életetekben? Hogyan kapcsolódik ez a munka világához?

• Az ismerőseitek, rokonaitok közül szerintetek ki végez igazán izgalmas munkát?

• Az ismerőseitek, rokonaitok közül szerintetek ki végez számára unalmas munkát, amiben nem leli örömét?

• Vannak-e munkanélküli ismerőseitek, rokonotok? Ha igen, hogyan látjátok, milyen lehetőségeik vannak?

• Szerintetek hogyan lehet leginkább állást találni?

• Mit gondoltok a munkanélküli segélyről? Milyen segítséget jelent ez a családoknak? Hosszú távon milyen következményei lehetnek?

• Mit gondoltok a szociális támogatásról? Milyen segítséget jelent ez a családoknak? Hosszú távon milyen következményei lehetnek?

A beszélgetés után ismertesd a feladatot a gyerekekkel!

A feladat során interjúkat fognak készíteni különböző korú és foglalkozású emberekkel. A beszélgetések témája a munka világa lesz. Csoportokban fognak dolgozni, minden csoport egy-egy célcsoporttal fog foglalkozni. A kutatómunka után a csoportok előadást tartanak egymás számára saját kutatásuk eredményeiről.

Ismertesd a választható célcsoportokat!

A feladat több körből áll.

1. Elsőként megalakulnak a 3-5 fős csoportok. Minden csoport más célcsoporttal foglalkozik.

2. Ezután a csoportok kidolgoznak egy interjúvázlatot, mely alapján a továbbiakban dolgozni fognak. Ez semmi többet nem jelent, mint hogy beszélgetnek róla és megállapodnak abban, hogy mire is lesznek kíváncsiak az interjúk során. Bármit kérdezhetnek, amire csak kíváncsiak a munka világához kapcsolódóan.

3. Konzultálj minden csoporttal az interjúvázlatukról. Nézd meg, hogy mit dolgoztak ki, támogasd őket további ötletekkel, kérdésekkel.

4. Ismét kiscsoportos munkában dolgozzák ki, hogy kiket szeretnének fölkeresni és miért. Minden csoporttag készítsen valakivel interjút a célcsoportból.

5. Konzultálj a csoportokkal arról, hogy kiket fognak fölkeresni. Kérdezd meg őket, és tégy javaslatot arra vonatkozóan, hogy hogyan keresik meg ezeket az embereket. Győződj meg arról, hogy a lehető legkisebb legyen a bizonytalanság és a konfliktus lehetősége. Bíztasd őket, hogy izgalmas vállalkozásba fognak!

6. Ezután zajlanak az interjúk. Ekkor alatt is légy ’jelen’, időről-időre kérdezd meg a gyerekeket, hogy hogyan haladnak, milyen élményeik, sikereik, nehézségeik vannak/voltak.

7. Az interjúk elkészítése után a csoportok üljenek össze és beszéljék meg a tapasztalataikat. Dolgozzák föl az interjúk során kapott információkat és szerkesszenek belőle előadást a többi csoport számára.

8. Tartsák meg a csoportok a bemutató előadásaikat.

9. Végül közösen beszélgessetek az elhangzottakról, az élményekről, beszéljétek meg a tanulságokat.

A tanulók demokratikus vitára sarkallására és moderálására alkalmas módszer:

• Rendkívül sokat segít, ha már a feladat legelején bevonod a gyerekeket. Nem kell anarchiától tartanod, ha közösen állapodtok meg a kertekben, ha az ő kívánságaik, szempontjaik is érvényesülnek. A ráhangoló beszélgetés után kérdezd meg, hogy beszélgettek-e már ezekről a témákról másokkal? Ha igen kikkel, mik voltak a tapasztalataik? Ezeket az előzetes ismereteket mindenképpen használd föl!

Állapodjatok meg a feladat kereteiben, egyezzetek meg abban, hogy ki mit vár és vállal az adott feladattal kapcsolatban – Téged is beleértve!

• A kutatómunka során mindvégig támogasd őket, segíts a szervezésben, de ne csináld meg helyettük a munkát! Lépj egyet hátra és hagyd, hogy ők csinálják! Legrosszabb esetben nem csinálnak semmit, ami egy kiváló téma a földolgozás során, hiszen minden bizonnyal oka van az ellenállásnak. „Miért nem?”

• Az előadást és a befogadást egyaránt segíti, ha vizuálisan is követhető – érdemes nagyalakú papírra (A2-es) vázlatot készíte(t)ni vagy bármi más módon illusztrálni a kutatás eredményeit.

• Az előadásokra egyenként maximum 10 perc álljon rendelkezésre. Hasznos készség a földolgozott  téma és az összegyűjtött ismeretek adott időkeretbe szerkesztése.

• Az előadás ideje alatt a hallgatóság soraiból ne lehessen közbeszólni.

• Az egyes előadások után biztosíts lehetőséget a hallgatóság számára, hogy kérdezzenek, hozzászóljanak.

• A kérdésekre a fölkészülő csoport bármely tagja válaszolhat.

• Ha senki sem tud válaszolni a kérdésre, érdemes fölírni és a következő órán visszatérni rá.

• A közös megbeszélés során figyelj, hogy mindenki elmondhassa, amit szeretne – moderálj. Így lehetőséget adsz a csendesebb gyerekek számára is, hogy elmondhassák a véleményüket és őket is jobban megismerjék a hangosabbak. Ez sokat segíthet az előítéletek csökkentésében.

A tanulók gyűjtőmunkájának motiválására és koordinálására alkalmas módszer:

• A gyűjtőmunkára elegendő, de nem túl sok időt érdemes biztosítani. A szűk időkeret a szervezési, feladat-megosztási, kölcsönös felelősségi körökre híja föl a figyelmet. Vigyázni kell ugyanakkor, hogy túl kevés időt se adj, mert akkor pedig az esélytelenség érzése csökkenti a teljesítményt.

• Érdemes mindig döntési szabadságot hagyni a gyerekeknek, hogy a rendelkezésre álló lehetőségek közül melyikkel szeretnének foglalkozni. A szabad témaválasztás lehetőséget ad az önkéntes csoportalakításra is.

• A keretekben előzőleg szükséges közösen megállapodni. A keretek/szabályok kialakításába mindenképpen vegyenek részt a gyerekek is, hiszen ezen szabályok betartására kéred őket. Ha magukénak érzik a szabályokat és célokat – ennek kulcsa, hogy véleményüket kikéred, ésközösen alkotjátok meg őket –, akkor egymástól is elvárják betartásukat, egymást is ösztönzik a munkára.

• Motiváló lehet, ha a létrehozott gyűjtés, kutatás eredményét föl lehet tenni az internetre, az iskola honlapjára vagy egy külön, a népismereti csoport által működtetett honlapra. 

• A munka eredménye föltölthető ezen honlapra is!

• A legérdekesebb és/vagy legfontosabb interjúalanyt, interjúalanyokat érdemes meghívni az iskolába, ahol immár minden csoport megismerheti az illetőt és kérdezni lehet tőle. Szempont lehet ebben az esetben, hogy olyan embert, embereket hívjatok meg, aki példaértékű lehet a gyerekek számára.

• Érdemes fölhívni arra a szempontra a gyerekek figyelmét, hogy akár nem helybelivel is készíthetnek interjút – a digitális technika (internet) erre alkalmas eszköz lehet.

• További különbséget és érdekességet jelent, ha összehasonlíthatóvá válik a szülői körből származó információ és a környezet más szereplőinek véleménye.

• Vigyázni kell, nehogy sérelem érjen a feladat során valakit: gyereket vagy a kérdezett személyt. Ha ennek esélyét látod, a tiltás helyett inkább kezdeményezz erről beszélgetést az érintettel, vagy ha olyan a helyzet, az egész csoporttal közösen. A fájdalmak és sérelmek jelen vannak ebben a témakörben is, lehet róluk beszélni, hiszen az élet velejárói.